Nincs pénz több gondozóra

Komárom. Január elsejétől a gondozói szolgálat a járási hivataloktól átkerült a községek, illetve – ha a község nem vállalta fel ezt a feladatot – a kerületi önkormányzat hatáskörébe. A Komáromi járás 41 települése közül 35 döntött úgy, hogy saját hatáskörébe kívánja vonni a gondozói szolgálatot, és hat utasította el azt. Néhány hónap elteltével azonban már jelentkeznek a problémák, amelyek főleg abból adódnak, hogy új gondozottak ellátását csak az elhunytak helyett tudják felvállalni a községek. Új gondozók alkalmazására, illetve új munkahelyek kialakítására ugyanis nincs pénz. „A járási hivatal 144 munkahelyet delimitált az egyes községekre, ami 264 személy részmunkaidős, vagy teljes foglalkoztatását jelenti – tájékoztatta lapunkat Szakáll Anna, a Komáromi Járási Hivatal szociális osztályának szakelőadója, a gondozói szolgálat koordinátora. – További 2,9 munkahelyet pedig a kerületi önkormányzat vett át. A gondozottak száma január elsején 348 volt. Az azóta eltelt időszakban, az első negyedévben további 38,25 munkahely létesítésére vonatkozó kérvény futott be hozzánk a községektől, a második negyedévben pedig újabb 13. Mi ezeket továbbítottuk a kerületre, onnan pedig a szociális és családügyi minisztériumba kerülnek a kérvények. Az eredmény: egyetlen egy új munkahely létesítésére sem kaptunk pénzt.” Ezzel a problémával már az elmúlt években is szembetalálkoztak a járási hivatal dolgozói. Addig azonban, míg a járási hivatal hatáskörébe tartozott a gondozói szolgálat, a járáson belül át tudták csoportosítani a munkahelyeket, most viszont erre nincs mód. A községek ugyanis nem mondanak le az általuk delimitált munkahelyekről, nem kínálják azt fel a szomszéd községnek. Hiszen ha egyik nap fel is szabadul egy részmunkaidős állás, a következő nap már akadhat olyan idős, beteg ember a községben, aki igényelni fogja a gondozói szolgálatot. A községeket kellemetlenül érintette az a tény is, hogy a gondozottaktól beszedett díjat nem használhatják fel újabb munkahelyek kialakítására, illetve a szolgáltatás színvonalának javítására. Az állami költségvetésből ugyanis annyival kevesebb pénzt kapnak a gondozók bérére és a járulékos költségekre, mint amekkora összeget a gondozottak befizetnek a községnek.