Nem született döntés a volt rimaszombati megyeházáról

IBOS EMESE

Rimaszombat. Szimbolikus összegért eladni az államnak, vagy megtartani és pályázati forrásból, illetve önerőből felújítani, gazdaságosabbá tenni az egykori megyeháza épületét – ez volt a legutóbbi képviselő-testület egyik vitás kérdése. Mivel a városatyák nem jutottak közös nevezőre, tovább húzódik a patinás épületé ügye.

Mintegy húsz évvel ezelőtt egy koronáért kapta meg a város a Tompa téri épületet. Az egykori megyeháza helyiségeiben többnyire állami hivatalok kaptak helyet. Mára az épület állapota jelentősen leromlott. Felújításra vár a tetőszerkezet, az épület homlokzata balesetveszélyes, a nyugati oldaláról hull a vakolat. Gazdaságossá kell tenni a fűtést, ki kellene cserélni az ablakokat, és az épület helyiségei is rekonstrukcióra szorulnak. Becslések szerint a széles körű felújítás több millió euróba kerülne. Időközben több hivatal elköltözött az épületből. Jelenleg alig ötven százalékban van kihasználva, a helyiségek többsége üresen áll. Februárban a város vezetése európai uniós forrásból szerette volna rendbe tenni az épületet. Úgy tervezték, 2,5 millió eurót igényelnének a helyreállítási munkákra, az ötszázalékos önrész 125 ezer eurót tett volna ki. A képviselők már akkor is csak hosszas vitát követően támogatták a pályázat benyújtását, amire végül is nem került sor.

A belügyminisztérium szimbolikus összeg fejében visszavásárolná az egykori megyeházát a hozzá tartozó telekkel és garázsokkal együtt. Jozef Šimko polgármester csak azzal a feltétellel egyezik bele az eladásba, ha az állam szerződésben garantálja, hogy az épületet öt éven belül felújítja. A belügyminisztérium ilyen garanciát nem vállal. Két táborra szakadt a képviselő-testület. Néhányan úgy vélték, az épületet nem kellene eladni, hanem uniós és egyéb forrásokból fokozatosan helyre kellene állítani. Idővel a városi hivatal is ide költözhetne. Mások viszont az egykori megyeháza eladása mellett érveltek. Dušan Hlinak úgy fogalmazott, a város húsz év alatt mindössze egyszer áldozott az épület helyreállítására, akkor is csak a főépület homlokzatát tudta rendbe tenni. Fenntartani is alig tudja a város, költségvetése pedig az elkövetkező 10 évben biztosan nem teszi lehetővé a széles körű rekonstrukciót. Hozzátette, az eladás után a belügyminisztérium úgynevezett ESO államigazgatási reformja keretében ide költözhetne az összes állami hivatal, és az épületben alakíthatnák ki az ügyfélfogadó központot is.

Hosszas vitát követően sem született döntés a kérdésben. Szeptemberben valószínűleg ismét terítékre kerül az ügy.