Műemléki Világnap – óvatos felújítások, pusztító hanyagság

A gróf Mailáth József építtette királyhelmeci irodaépület Hogya György felvételeHolnap, április 18-án van a Műemléki Világnap. Az egész országhoz hasonlóan Dél-Szlovákia is bővelkedik műemlékekben, az azok megőrzésére, karbantartására és felújítására fordítható pénzből azonban a legtöbb helyen kevés van. Összeállításunkban régióinkból vett példákon mutatjuk be, a gyakorlatban manapság mit jelent a műemlékvédelem.

BÉNYI ROMÁN KORI TEMPLOM – FOKOZATOS FELÚJĺTÁS

A rozsnyói evangélikus templom oltáraSzabó Ottó felvétele A bényi késő román kori, római katolikus templom a Lévai járás egyik legszebb műemléke, az egyetemes magyar kultúr- és művészettörténet építészeti remekei közé sorolható. Nagy András helyi plébános lapunknak elmondta, az épület állaga jelenleg kielégítő. Az utóbbi években a tetőszerkezetet újították fel, megoldották a csatornázást és a szigetelést, statikailag is megerősítették az épületet, azaz megakadályozták a falak süllyedését. Tavaly újravakolták a templomot. Következik a belső felújítás és az előcsarnok eredeti állapotának rekonstruálása. A bényi önkormányzat eddig csak egyszer tudott nagyobb összeget áldozni a műemlékre, mintegy százezer koronát, a helyreállításra azonban munkaerőt biztosított. Az idei évre a községi hivatal 30 ezret ígért a templom karbantartására. Az eddig elvégzett munkát és az állagmegóvást a szlovák kormányhivatal, a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Pro Slovakia Alap céltámogatásaiból tudták fedezni. A plébános közölte, idén is pályáznak a műemlék belső felújítására.

ZSELĺZI ESTERHÁZY-KASTÉLY – PÉNZ PÁLYÁZATOKBÓL

A zselízi Esterházy-kastély szintén kultúrkincsnek számít, Franz Schubert zeneszerző egykori itt-tartózkodása miatt is vált híressé. Gubík Emese, a városi hivatal szakelőadója arról tájékoztatta lapunkat, hogy a műemlékre tavaly a budapesti Teleki Alapítványtól sikerült egymillió forintot szerezni, a város pedig 350 ezer koronát áldozott állagmegóvásra. A helyreállítási munkákat idén is folytatják, ahhoz, hogy az épület megfeleljen a távlati terveknek – zenei kulturális, művészeti központ, vendégszállások kialakítása stb. – meg kell oldaniuk a falak talajvíz és légköri nedvesség elleni szigetelését, tovább folytatniuk kell a tetőszerkezet felújítását. Pótlandók az ellopott csatornák, meg kell erősíteni az épület szerkezetét, s a gázfűtés és a villanyhálózat bevezetését is tervezik. Nyolc új ablakot is legyártattak a kastélyba, és tervezik a belső udvar felújítását. A komáromi Jakab Stúdió tervei alapján folytatják a helyreállítást, de pénzt szintén pályázatokkal próbálnak szerezni, a város nem képes mindezt önerőből s egyszerre elvégezni.

KIRÁLYHELMECI JÓ PÉLDA

Jó példája a műemlékekkel való törődésnek a királyhelmeci valamikori Bodrogközi Tiszaszabályozó Társulás irodaépülete, amelyet gróf Mailáth József kezdeményezésére állami támogatással építettek 1895-ben. Az épület máig megőrizte eredeti formáját. Az első világháború alatt katonai kórházként működtették, majd a csehszlovák helyi katonai parancsnokság székelt benne. A második világháború alatt különböző hivatalok voltak a falai közt. A háború után műhelyeket rendeztek be a helyiségeiben, állaga fokozatosan romlott. Az épület felújítására és műemlékké nyilvánítására csak az 1990-es évek elején lehetett gondolni, amikor az épület városi tulajdonná vált. 1993-tól az eklektikus stílusú épületet műemlékké nyilvánították, ám csak az elmúlt években sikerült annyi pénzt szerezni, hogy az épületet teljesen felújítsák. A Fő utcától nem messze fekvő épület azóta is a város egyik kedvelt műemléke.

HANYAG TULAJDONOSOK, ROMLÓ KÚRIÁK

A nem nagy állami támogatás ellenére Rozsnyón az elmúlt öt évben sikerült a városban több gótikus eredetű polgárházat rendbe hozni, teljesen felújították a Bányászok terén álló Őrtoronyot és a Történelmi Városháza épületét is. Azóta csak tavaly történt egy nagyszabású rekonstrukció, amely az evangélikus templom belső terét érintette. Rozsnyó vidékén, Csetneken mintegy húsz éve folyik már a gótikus evangélikus templom felújítása, és újra éled romjaiból a csetneki vár. Rédován két évvel ezelőtt fejezték be az egyik legszebb barokk oltárt Gömörben. Érdekes felfedezés volt a szilicei református templom középkori, huszita eredetét bizonyító, és templomot körülzáró erődfal, amelyet sikerült megmenteni. A gömörhorkai református templom berendezésének gyönyörűen díszített festett ornamentikái is feltárultak a restaurálás során, teljesen megújult a csoltói templom, Chizsnyóvízen pedig Pál mester oltárán dolgoztak. Végre a süvétei középkori rotundára is sikerült 300 ezer koronát szerezni. A legnagyobb mértékű rekonstrukciót a betléri kastélyon és az azt övező parkon hajtották végre; a kastélyt 1995-ben Europa Nostra díjjal tüntették ki. Az ígéretes kilencvenes éveket azonban gyors hanyatlás követte. Edita Kušnierová, a rozsnyói műemlékvédelmi hivatal művészettörténésze elmondta, sokszor nem is anyagi akadályokba ütköznek a műemlékvédelmi hivatal részéről, hanem gyakran a tulajdonosok visszautasító, értetlen és hanyag magatartása miatt mennek tönkre értékes műemlékek visszahozhatatlanul. Ilyen sorsra jutott a zsípi kastély, a bejei Szentiványi-kúria, a serkei Gömöry-kúria a Rimaszombati járásban, a Rozsnyótól nem messze fekvő Beretkén a Fialka-kúria, Rozsnyón pedig a Kálvária várja gyalázatos állapotban a pápa szeptemberi látogatását. (buch, hgy, kov)