Miért tiltották be a burkát európai munkahelyeken?

A hírekből értesültem, hogy az Európai Unió betiltotta a burka viselését európai munkahelyeken. Gondolom, az utóbbi években végbement iszlám radikalizálódás miatt sok hétköznapi ember örömmel veszi ezt a fejleményt, főleg Franciaországban, Németországban és a többi nyugati országban, ahol nagyszámú muszlim közösségek alakultak ki az elmúlt évtizedekben. Milyen érveket hozott fel a bíróság?

Az Európai Unió Bírósága ítélete a C-157/15 és a C-188/15 ügyekben arra ad iránymutatást, hogy egy munkáltató arra vonatkozó tiltása, hogy alkalmazottai iszlám fejkendőt (vagy más vallási, politikai vagy filozófiai szimbólumokat) viseljenek, mikor tekinthető hátrányos megkülönböztetésnek.

A tagállambeli bíróságok előzetes döntéshozatali eljárásban kérdést terjeszthetnek az uniós jog értelmezésére az Európai Unió Bírósága elé. Esetünkben a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmódról szóló 2000/78/EK irányelv értelmezésére kérték az uniós bíróságot a belga, illetve francia semmítőszékek. A jogvitát a tagállami bíróságok döntik el – tekintettel a fenti iránymutatásra, az alkalmazandó nemzeti jogra és az eléjük tárt bizonyítékokra.

A C-157/15-ös ügyben Samira Achbita, a G4S Secure Solutions NV alkalmazottja recepciósként egy idő után elkezdett iszlám kendőt viselni a munkahelyén. Azonban már Achbita felvételekor érvényben volt az az íratlan szabály, mely szerint a cég alkalmazottai munkavégzésük során nem viselhetik a vallási vagy politikai meggyőződésük látható jeleit vagy gyakorolhatnak azokból eredő szertartást. E szabály később írott formában is bekerült a cég belső szabályzatába.

A C-188/15-ös ügy főszereplője pedig Asma Bougnaoui, aki projektmérnökként dolgozott a Micropole SA cégben. Egy ügyfél azt kívánta a munkáltatójától, hogy olyan projektmérnököt rendeljen mellé, aki nem visel fátylat, mivel a fátyol viselete zavarja némely dolgozókat. Ezért a munkáltató megkérte Asmát, hogy az ügyféllel való érintkezés során ne viselje a fátylat. A muzulmán vallású alkalmazottak vallásszabadságra hivatkozva megtagadták az iszlám jel látható viselésének tiltására irányuló munkáltatói utasítást, így mindkettőjüket elbocsátották.

Az EU Alapjogi Chartája kimondja a vállalkozás szabadságát is. A magánszektorban működő munkáltatónak joga van ügyfeleinek semleges arculatot mutatni – így megkövetelheti a velük érintkező alkalmazottaitól, hogy munka közben mellőzzék a vallási, politikai vagy filozófiai jelek látható viseletét. A semlegességi politikának – és gyakorlati alkalmazásának – azonban objektívnek és arányosnak kell lennie. Ha egy vállalat belső szabályai nem tartalmaznak vallási jelek viseletét tiltó rendelkezést, és ilyen helyzetben kéri valamely ügyfél a fejkendő mellőzését, akkor meg kell vizsgálni, hogy e kívánság valódi és meghatározó foglalkozási követelménynek tekinthető-e. (pl. egy projektmérnök teljesítményét nem befolyásolja a hijab viselése, de egy gyári munkást akadályozhatja egyes műveletek elvégzésében).

A tájékoztatás nem minősül

jogi tanácsnak.