Miért jár szabadnap az alkalmazottnak?

A szabadság és betegszabadság mellett még milyen szabadnapokat köteles az alkalmazottainak adni a munkáltató? (folytatás)

Napjainkban számos munkavállaló kényszerül távozni a munkahelyéről és új munkalehetőség után nézni. A felmondási időben, új munkahelykeresés végett legfeljebb heti fél nap távollét illeti meg. Ha a munkáltató kezdeményezte a munkaviszony felbontását, mégpedig a munkatörvénykönyv 63. paragrafusának első bekezdésében felsorolt első három okra hivatkozva, távolléti díj is jár az alkalmazottnak a hiányzás idejére. Ezek a munkáltató működésével (pl. átszervezés, létszámcsökkentés), vagy a munkavállaló egészségi állapotával kapcsolatos okok. A munkáltató beleegyezésével egyszerre fél napnál hosszabb távollét is megengedett, például ha az alkalmazott más településen keres munkát vagy hosszabb felkészülési időre van szüksége.

A munkavégzés szempontjából szükséges, jogszabály által előírt végzettség megszerzése (ha pl. a törvénymódosítás egyetemi végzettséget ír elő az adott munkakörre és az alkalmazottnak csak középiskolai végzettsége van), vagy a munkáltató érdekében folytatott továbbképzésre (pl. nyelvtanulás) adhat a munkáltató szabadot és távolléti díjat is az alkalmazottnak. Egészségügyi alkalmazottaknak viszont továbbképzésre évente 5 nap jár, távolléti díjjal. A fentieket nem szabad összekeverni a munkavégzéshez szükséges ismeretek elmélyítésével (prehlbovanie kvalifikácie), mivel ez utóbbi tevékenységnek köteles a munkavállaló alávetnie magát, és az így eltöltött időért rendes munkabért kap.

A munkahelyről való igazolt hiányzások másik nagy csoportja az alkalmazott polgári kötelességének teljesítése: ha tanúként idézik be tárgyalásra,tolmácsként/szakértőként kérik fel az eljárásban való részvételre, kötelező orvosi vizsgálatnak veti alá magát, esetleg karantén, fertőző betegséggel kapcsolatos intézkedések vagy egyéb rendhagyó események miatt hiányzik. Szintén igazoltak azok a hiányzások, melyeket közérdek vezérel. Ilyen például a véradás vagy részvétel a hegyimentők munkájában.

Az utóbb felsorolt hiányzási okoknál csak kivételesen jár az alkalmazottnak távolléti díj (pl. véradásnál és a kötelező orvosi kivizsgálásnál), de a kiesett munkabért pótolhatja más törvény, kollektív szerződés vagy belső szabályzat alapján garantált díjazás (pl. tanúdíj).

Végezetül megemlíteném a munkáltatónál felmerülő akadályokat, például ha átmenetileg nem tud munkát adni az alkalmazottnak (itt a munkaszerződésében szereplő munkakört kell érteni – más munkakörbe való áthelyezéshez ugyanis szükséges a munkavállaló beleegyezése). Ilyenkor jár az alkalmazottnak a távolléti díj. A mezőgazdaságban vagy az építőiparban viszonylag gyakran előfordul, hogy az időjárás viszontagságai miatt hiúsul meg a munkavégzés. Ilyenkor távolléti díjként legalább a munkabér felét meg kell kapnia az alkalmazottnak.

Veszelei Viktória jogász

(A cikk tájékoztató jellegű, nem minősül jogi tanácsadásnak.)