Miért jár szabadnap az alkalmazottaknak?

A legutóbbi cikket olvasva felmerült bennem a kérdés, hogy a szabadság és a betegszabadság mellett még milyen szabadnapokat köteles az alkalmazottainak adni a munkáltató.

A Munka Törvénykönyve a dolgozókat a munkájuktól távoltartó, törvény által elismert akadályokat a 136–142. paragrafusaiban részletezi. Ezenfelül a munkáltató további hiányzásokat is igazolhat, vagy a törvényben említett okokra a törvény által szavatoltnál kedvezőbb feltételeket nyújthat az alkalmazottainak (például távolléti díjat ott, ahol ez a törvény alapján nem járna, hosszabb hiányzási lehetőséget vagy külön hiányzási okot).

A távolléti díj általában a dolgozó havi átlagbérének a hiányzás idejére eső arányos része. Mivel nem minden igazolt hiányzás után kapnak az alkalmazottak távolléti díjat, olvasóinkat valószínűleg érdekelni fogja, milyen esetekben számíthatnak rá. Ezeket a törvény konkrétan megnevezi, a munkáltató által önként biztosított távolléti díjat pedig belső szabályzatban, konkrét megegyezésben rögzítik. Ha az igazolt hiányzásért nem illeti meg az alkalmazottat távolléti díj, a munkáltatónak – lehetőségei szerint – fel kell ajánlania, hogy a kiesett időt az alkalmazott ledolgozhassa.

A cikk második részében a legutóbb részletezett orvoslátogatás mellett a leggyakrabban előforduló hiányzási okokról szólnék, a teljesség igénye nélkül.

A gyászra való tekintettel kétnapi hiányzás illeti meg az alkalmazottat, ha házastársa vagy gyermeke hunyt el. A temetésen való részvételért egy napot hiányozhat az alkalmazott, ha házastársának szülője vagy testvére hunyt el. Legfeljebb egy nap illeti meg az alkalmazottat a temetésen való részvételre, ha az ő vagy házastársa nagyszülője, unokája vagy az alkalmazottal egy háztartásban élő személy hunyt el. Ha az alkalmazott intézi az elhunyt temetését, további egy napot hiányozhat. A fent említett mindegyik esetben jár távolléti díj az alkalmazottnak.

Az alkalmazottat esküvője napján – ha munkanapra esik – egy szabadnap illeti meg (távolléti díjjal). Távolléti díjra való jogosultság nélkül hiányozhat egy napot az az alkalmazott, aki gyermeke vagy szülője esküvőjén vesz részt. Ha gyermeke születik az alkalmazottnak, a felesége kórházba és hazaszállítására szükséges időre elmehet munkahelyétől és erre az időre távolléti díjra is jogosult.

A tömegközlekedésben való bonyodalmak, késés miatti kimaradás is igazolt, ha nem tudott az alkalmazott másképp időben bejutni a munkahelyére (a késés idejéről vagy a járatkiesésről javasolt a közlekedési társaságtól igazolást beszerezni), viszont ilyenkor nem illeti őt meg távolléti díj.

Ha más településre költözik, két, egy településen belüli költözésnél egy szabadnap jár az alkalmazottnak, de távolléti díjra csak akkor jogosult, ha a munkáltató végett költözik. (folytatjuk)

Veszelei Viktória jogász

(A cikk tájékoztató jellegű, nem minősül jogi tanácsadásnak.)