Mi a véleménye a sajtótörvény módosításáról?

Az olvasottak alapján a törvény jelentősen korlátozná az újságírók munkáját, és ezáltal szerintem romlana a napilapok és újságok tartalma, csökkenne a színvonaluk. Ezáltal biztosan megcsappanna az érdeklődés az újságok iránt. A törvény kapcsán eszembe jut az a tanórám, amikor a diákjaimnak március 15-e alkalmából a 12 pontról is beszéltem, és szóba került az 1. pont, a sajtó szabadsága és a cenzúra eltörlése. A gyerekeknek el kellett magyaráznom, mit jelentett ez akkoriban az emberek számra. Úgy gondolom, és remélem, manapság fontos az embereknek a sajtó tiltakozása a számukra is elfogadhatatlan törvény ellen.

Rigó Klára, Dunaszerdahely

Felháborító, hogy Fico vissza akarja állítani a kommunista cenzúrát. Hadd döntsék el az emberek saját maguk, hogy hisznek-e a sajtónak vagy nem. Jó, hogy a napilapok összefogtak a törvény ellen, szerintem hatásos volt ez a lépés. Én is jobban megértettem, mi a probléma a válaszadás jogával. Nem is értem, miért találták ezt ki, hiszen ha jól emlékszem, eddig is le szoktak közölni véleményeket és ellenvéleményeket – az Új Szóban is –, és a lapokban van levelesláda vagy agóra rovat.

Bóna Bertalan vállalkozó, Érsekújvár

Jogos volt tiltakozása a sajtó képviselőinek. Én az ő helyükben a tiltakozásnak ennél radikálisabb módján is elgondolkodtam volna. Külön górcső alá lehetne például venni szavazáskor, hogy ki szavazott az új sajtótörvénybe foglaltakra. Fájlalom, hogy a sajtó hazai képviselőinek – nem a bulvárlapokra gondolok – el kell tűrniük, hogy valamelyik politikus egyszerűen megtagadja nekik a választ. A sajtó ereje hatalmas, tisztelem a korrekt újságírókat. A sajtó képviselői azok, akik képesek rámutatni a politikusok hibáira, a különféle csalásokra. Szükséges, hogy egyfajta tükröt tartsanak a nép választotta képviselők elé.

Himmler György, a Párkány és Vidéke főszerkesztője

Ha egy lap objektivitásra törekszik, akkor nem zárkózik el a megalapozott érdemi válaszok közlésétől. Az egyoldalúan, önkényesen szerkesztett újság ugyanis önmagát minősíti. Ettől tehát én nem félnék, miként attól sem tartok, hogy a törvény életbe lépése után levéltenger árasztaná el a szerkesztőségeket. Az viszont természetesen elfogadhatatlan, hogy az épp hatalmon levő kormányzat mondja meg, mi igaz és mi nem, s ezt akár pénzbüntetéssel szankcionálja. Miként azt is szerencsétlennek tartanám, ha a mindenkori kormányzat törvényerőre emelné a saját sajtópolitikáját. Négyévente változtatgatnák a törvényt? Ez egyáltalán nem fér össze a szabad sajtó elvével. (kov, jom, száz, buch)