Megtalálták a levelet, amelyet II. Ferdinánd magyar király írt a nyitraiaknak

A pergamennel II. Ferdinánd magyar király 1632-ben megerősítette azokat a privilégiumokat, amelyeket elődje, II. Mátyás adományozott a helyi püspökökkel hadakozó nyitrai polgároknak.

Nyitra idén ünnepli városi előjogainak 770. évfordulóját, de az erről szóló dokumentum nem maradt fenn, nagy valószínűséggel tűzvész martaléka lett. Ezért is van nagy jelentősége annak az 1632. május 5-én keltezett királyi felséglevélnek, amely egyedüliként igazolja a város privilégiumait. A régebbi iratok mind elégtek az 1553-as és az 1679-es nagy tűzvészek során. A történészek sokáig úgy vélték, a régi városi levéltár anyagaiból az 1918 előtti évekből semmi sem maradt fenn. Ez szerencsére nem igaz, az ötvenes években nem a szeméttelepre, hanem az állami levéltárba került a dokumentumok egy része, de ezeket majd hetven évig senki sem kutatta. Ezért csak most került elő az a 386 éves királyi pergamen is, amellyel az uralkodó a városi polgárok jogait erősítette meg.
 

„A város hűbérurai a püspökök voltak, és nemegyszer megsértették a helyi polgárok jogait, akik az uralkodótól kértek és kaptak támogatást. A királyi előjogok megóvták őket az egyházi hatalmasságok önkényétől, és lehetővé tették, hogy a saját dolgaikban önálló döntéseket hozzanak” – magyarázta Peter Keresteš, a Nyitrai Állami Levéltár igazgatója. A királyi privilégiumok például arra hatalmazták fel a nyitrai polgárokat, hogy polgármestert és tizenkét tagú városi tanácsot válasszanak, saját ingatlanra tegyenek szert, ezzel szabadon rendelkezhessenek, egyenes ágon örökölhessenek, peres ügyekben döntsenek és vásárt tarthassanak.

A felbecsülhetetlen értékű történelmi dokumentumot Ivan Galamboš restaurálta, hónapokig merítette és préselte, majd újrakötötte a pergameneket.

Az érdeklődők nyáron azon a kiállításon tekinthetik meg II. Ferdinánd felséglevelét, amelyet a város a királyi felségjogok adományozásának 770. évfordulója alkalmából szervez. A tárlat látogatói több olyan történelmi dokumentumot is láthatnak majd, amelyek az elpusztultnak vélt városi levéltárból kerültek elő. Köztük lesznek azok a magisztrátusi jegyzőkönyvek is, amelyekbe 1681 és 1691 között jegyezték fel a városatyák határozatait, a polgárok peres ügyeit és végrendeleteit, valamint egymás ellen tett olykor meglepő, máskor egészen pikáns tanúvallomásait.