Pozsony. Nem érdemes szembeszegülni a tömegközlekedési eszközökön munkájukat végző jegyellenőrökkel, ugyanis egyre nagyobb hatáskörrel ruházzák fel őket.
Már elkérhetik a személyazonossági igazolványt
„Kérem a jegyeket, bérleteket!” – a felszólítás hallatán sokan összerezzennek, s azon gondolkodnak, vajon érvényes-e még a bérletük, van-e érvényes jegyük. Ha minden rendben, érdeklődve figyelik azokat, akik pórul jártak, és a jegyellenőr igazoltatja őket. Többekben felmerült már a kérdés: ilyenkor elkérhetik-e a személyazonossági igazolványt, illetve milyen jogai is vannak a revizoroknak, valamint mit tehet ilyen helyzetben a potyautas? Ez utóbbi kérdésre látszólag választ ad az az elektronikus körlevél, melyet a napokban egy leleményes, névtelen potyautas szerkesztőségünkbe is postázott. Egyebek mellett azt tanácsolja, az ellenőrrel illedelmesen kell közölni: nincs jegyem, a személyi igazolványomat pedig nem mutatom meg, mert nincs joga megnézni, sőt a rendőrséget sem várom meg, mert az ellenőrnek nincs joga a személyi szabadságomat korlátozni. A revizor a törvény értelmében nem nyúlhat senkihez, nem foghatja meg az utas kezét, és nem is kényszeríthet senkit arra, hogy leszálljon a buszról, vagy menjen el vele a legközelebbi rendőrőrsre. Ezenkívül erőszakkal nem rángathatja elő senkinek a táskájából az iratokat. A legegyszerűbb eljárásnak tehát az tűnik, hogy a lefülelt személy egyszerűen leszáll a buszról, majd szépen elsétál a helyszínről.
Bár a vázolt megoldás csábító, ám semmiképpen sem törvényszerű, sőt kockázatos. A 2002. április 1-jétől hatályos, a közúti közlekedésről szóló jogszabály értelmében ugyanis a jegyellenőrt már nem is olyan egyszerű dolog lerázni. Bővült azon személyes adatok köre, melyeket az ellenőrnek jogában áll kikérnie. Ezek közé tartozik a név, az állandó lakcím, a születési dátum és szám, a személyazonossági igazolvány száma, valamint a kiskorúak esetében a törvényes képviselő neve. Ha a rajtakapott feketéző ezt nem hajlandó elárulni, a revizornak kötelessége rendőrt hívni, vagy a potyautast a legközelebbi rendőrőrsre kísérni. Ott kiderítik az illető személyazonosságát, az adatokat a rendfenntartók a közlekedési vállalat rendelkezésére bocsátják, hogy behajthassa az ilyenkor kiszabható 1400 koronás bírságot. „Ha valakinél nincsenek iratok, az ugyan kihágásnak számít, ám nem jár érte büntetés” – árulta el Alena Toševová, a Pozsonyi Kerületi Rendőrparancsnokság munkatársa. Ha az illető nem hajlandó kifizetni a bírságot, a közlekedési vállalat beperelheti. (dem)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.