Balog József polgármester tájékoztatása szerint a Bodrogköz központjában a törvényi előírásoknak megfelelően most először készítenek három évre szóló költségvetés-tervezetet, melynek keretszámai az első évre nézve kötelező érvényűek lesznek. A második és harmadik évre előirányzott kiadásokat és bevételeket utólag módosíthatják majd attól függően, hogy a távlati célok és hosszú távú fejlesztések közül melyiket, milyen feltételek között tudják majd realizálni. A város múlt évi költségvetését egyébként kétszer kellett átértékelni, először 2006 júniusában, másodszor pedig az év utolsó hónapjában. Erre azért volt szükség, mert időközben több olyan nem várt problémát is orvosolniuk kellett, melyek komoly összegekkel terhelték meg a város kasszáját. Arra senki sem számíthatott, hogy a tavasszal – a sok eső miatt – néhány napon belül a református templomot és a régi temetőt övező kőfal is leomlik. A Hunyadi utca szélesítésére és felújítására, valamint a Kórház utcai sétány kialakítására eredetileg 4 millió koronát szántak, ám végül ez a beruházás 6,4 millió koronába került. A 2006-ra jóváhagyott eredeti költségvetés még 1,5 millió korona nyereséggel számolt, az első módosítás után ez az összeg félmillió koronára csökkent, a decemberben megszavazott dokumentum végül nullszaldós lett. A város hitelállománya jelenleg 22 millió korona, a rendelkezésre álló 63 milliós keretnek így alig az egyharmadát vették igénybe. Különböző pénzügyi elemzések szerint Királyhelmec az ország legkevésbbé eladósodott települései közé tartozik, amely elsősorban az eddig folytatott óvatos és megfontolt gazdálkodásnak köszönhető. A polgármester elmondása szerint a jövőben hasonló szellemben kívánnak eljárni a pénzügyi kérdésekben, a fejlesztésekkor és a beruházásokkor mindenekelőtt a település reális anyagi lehetőségeit és pénzügyi stabilitását tartva szem előtt. Megoldásra váró gond azonban akad épp elég: a következő években például folytatni szeretnék a város útjainak és járdáinak felújítását, és a csatornarendszer továbbépítését is. Királyhelmecen a Cséralján ipari parkot létesítenének, és a települést elkerülő utat is meg kellene építeni. Az oktatási intézmények közül elsősorban a szlovák tanítási nyelvű alapiskola szorul felújításra. Erre a célra a város és az intézmény már eddig is fordított különböző összegeket, ám a tetőszerkezet átépítése és a nyílászárók cseréje a jövő feladatai közé tartozik. A műemléknek számító Lorántffy-kastélyt – melyben jelenleg a művészeti alapiskola működik – ugyancsak tatarozni kell. Az óvodák lapos tetői beáznak, a városháza nyílászáróit cserélni kellene, valamint a kultúrház jövőbeli modernizációja és bővítése is a most megválasztott testület gondjait szaporítja majd. A szociális lakások megépítéséhez szükséges telket már megvásárolta a város, és beszerezték az építési engedélyeket is. Ha megérkezik hozzájuk az igényelt támogatás, az építkezést még az idén megkezdik. 2007-ben és 2008-ban 12 lakóegységből álló sorházakat építtetnének, és a városfejlesztési tervben szereplő csonkavári kulturális, sport- és turisztikai központ kialakításához is hozzákezdenének. Balog József az épp készülő költségvetés-tervezetről nyilatkozva elmondta, útfelújításra saját forrásból évi kb. 2 millió koronát szánnak, a csatornahálózat továbbépítésére legalább ekkora összeget fordítanak. A pályázatokhoz szükséges műszaki tervdokumentációk elkészítése ugyancsak a kiemelt fontosságú ügyek közt szerepel majd, mint ahogy a térfigyelő rendszer bővítése is. A város vezetése egyébként a jövőben sem szándékszik az eddiginél nagyobb számú pályázatot kidolgoztatni, inkább azokat a forrásokat célozza meg, melyek elnyerésére reális esély mutatkozik.
Az oktatás kerül a legtöbbe
Királyhelmecen a két alapiskola üzemeltetése évi 30 millió koronát emészt fel a város költségvetéséből, a többi oktatási intézmény működtetése további 14 milliós kiadást jelent. A városi hivatal évente kb. 13 millióba kerül, kultúrára és sportra 2006-ban mintegy 4,5 milliót fordíthattak, fejlesztésre pedig a múlt évben 6,9 millió korona jutott. (leczo)
Csatornahálózat milliókért
A Bodrogköz központjában a lakosság kétharmada él olyan ingatlanban, melyet már rákapcsoltak a meglévő csatornahálózatra, a település területének azonban alig egyharmada van kanalizálva. Az eső- és szennyvízelvezető rendszer hiánya főleg a régi városrészben okoz gondot. Az előző vezetés pályázati pénzekből és saját források felhasználásával ugyan szakaszonként megpróbálta orvosolni a problémát, ám egy-egy utca modernizálása több millió koronába kerül. Azt senki sem tudja pontosan megmondani, mennyibe kerülne a város egész területén kiépíteni a rendszert. A legóvatosabb becslések is több százmillió koronás beruházást tartanak valószínűnek. (leczo)
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.