Kevés a pénz az iskolákra, de még nem terveznek polgármesteri szünetet

Bár az alapiskolák fenntartására sok helyütt nincs pénz, s Michal Sýkora, a Szlovákiai Városok és Falvak Társulásának (ZMOS) elnöke „polgármesteri szünet” elrendelését sem tartja kizártnak, az önkormányzatok többsége egyelőre nem számol az iskolák bezárásával, megvárja, utólagos igényléseire milyen választ kap az államtól.

A POLGÁRMESTEREK KIVÁRNAK

A Tőketerebesi járásban egyelőre nem fenyegeti polgármesteri szünet az iskolákat, mivel egyetlen önkormányzat sem szeretne a pénzhiány miatt ilyen lépést tenni. A járási hivatal oktatásügyi osztályának felkérésére a polgármesterek leadták az iskolák kiadásaival és költségvetésével kapcsolatos igényléseket, s a döntés, illetve a megítélt támogatás összege alapján határoznak a továbbiakról. Sokat várnak a ZMOS ma kezdődő tisztújító közgyűlésétől, amely szintén foglalkozni fog a kérdéssel. Egyes polgármesterek nem tarják kizártnak, hogy – ha nem kapják meg a legszükségesebb támogatást – bizonyos időre kénytelenek lesznek bezárni az iskolákat.

HOGY NE LEGYEN ADÓSSÁG, NINCS TISZTĺTÓSZER

A Vágsellyei járásban egyelőre egyetlen iskola vagy önkormányzat sem jelezte, hogy olyan súlyos anyagi gondokkal küzdene, amelyek miatt be kellene zárni az iskolát – válaszolta kérdésünkre Mária Švelanová, a Vágsellyei Járási Hivatal oktatásügyi osztályvezetője. Elismerte, az iskolák és óvodák mindenütt jóval kisebb állami támogatást kapnak, mint amennyire szükségük lenne. Švelanová elmondta, a minisztérium úgy számolta ki az iskolák fenntartására járó pénzt, hogy a 2001. évi költségvetés tételeit szorozta meg egy bizonyos együtthatóval. „Például a villamos energiára 17 százalékkal adnak többet, mint 2001-ben. Ha belegondolunk, a villany azóta mennyivel drágult, mindenkinek világos, hogy ez a pénz nem lehet elegendő. A gázszolgáltató is egyszeriben megemelte a befizetendő előlegeket, anélkül hogy erről az önkormányzatokkal vagy az iskolákkal tárgyalt volna” – mutatott rá. „Ha nem akartunk adósak maradni az energiáért, másra: tisztítószerekre vagy vetélkedők díjaira nem tudtunk adni. Voltak járások, ahol ilyesmit is támogattak, aztán év végén ötmilliós adósságot mutattak ki. Végül az állam az ő adósságukat is kiegyenlítette, mi pedig, akiknek egyetlen korona tartozásunk sem volt, a következő évre sem kaptunk több pénzt” – tette hozzá Švelanová.

VAN, AHOL CSAK A TAVALYI PÉNZ FELÉT KAPJÁK

„A Galántai járásban elsősorban a kisiskolák vannak nagyon rossz helyzetben. Akad iskola, amely a tavalyi támogatásnak csak a felét kapja. A minisztérium megígérte, hogy még módosít a költségvetésen, de a mostani helyzet a kisközségeknek nagyon előnytelen. Elsősorban ott, ahol egymás mellett magyar és szlovák iskola vagy óvoda is működik, nagyon nehéz lesz túlélniük az intézményeknek” – véli Bíró László, a Galántai Járási Hivatal elöljárója. Alsószeli polgármestere, Seres Lajos lapunknak elmondta: túl azon, hogy a fejkvóta alapján kapott összeg jóval kisebb, mint a nagyobb községekben, a kiadásokat itt még az is növeli, hogy a magyar és a szlovák iskola, valamint a magyar óvoda és a szlovák óvoda négy különböző épületben működik. A községi önkormányzat számításai szerint az iskolák és óvodák működtetésére idén legalább 800 ezer koronára lenne szükség, eddig azonban csak 429 ezret kaptak. Ez a minisztériumból küldött év eleji levél szerint az első félévre szól, ezzel szemben az interneten is közzétett országos költségvetési tervezet szerint Alsószelinek idén 421 ezer korona jár. A hiányzó öszszeget további egyeztetési eljárás alapján kaphatják meg, s az önkormányzat a tavalyi és az idei számlák alapján be is nyújtotta az igénylését. Hogy mi történne, ha az állam nem kapná meg a működtetéshez szükséges támogatást? Seres Lajos szerint akkor sem zárnák be az iskolát, működtetnék saját pénzből, ameddig lehetne, de – mondja a polgármester – ez a törvényekkel is ellenkezne.

EGYHAVI FŰTÉSRE ELÉG A NEGYEDÉVES KERET

Az ipolysági magyar alapiskola az első negyedévre 170 ezer koronát kapott az államtól szolgáltatásokra, a fűtés- és a villanyszámlákra, valamint egyéb működési költségekre. Januárban az iskolának 120 ezer koronát kellett volna fizetnie a fűtésért, a februári fűtési számla 114 ezer koronát tett ki, a márciusit még nem kapták meg, de hasonló öszszeggel számolnak – tudtuk meg Lendvay Tibor igazgatótól. A kapott keretből csak egy hónapot tudtak téríteni az energiaszolgáltatóknak. Az igazgató tájékoztatása szerint az iskola már a második negyedévre is megkapta az állami támogatást (170 ezer koronát), de egyáltalán nem lát garanciát arra, hogy ebből a keretből az alapvető működési és rezsiköltségeket folyamatosan fizetni tudják. Az iskola minden egyes tanulóra 141 koronát kap az államtól, tehát mintegy 50 ezer koronát összesen. Ez a pénz az úgynevezett egyéb kiadások kategóriája (utazások, karbantartás, irodaköltség stb.), s ezt az idei évre szóló összeget már most kimerítették.

NÖVELÉS CSAK A HARMADIK NEGYEDÉVTŐL

A csatai alapiskola az év első három hónapjára 85 ezer korona állami támogatást kapott, amiből a januári, februári fűtés- és villanyszámlákat tudták kifizetni, a márciusi számlák törlesztésére már az önkormányzattól kellett kölcsönözniük 30 ezer koronát – tájékoztatott Kulcsár Erzsébet igazgatónő. Az alapiskola a második negyedévre szóló állami támogatást (85 ezer koronát) is megkapta, s az igazgatónő tájékoztatása szerint az önkormányzat már kapott egy hivatalos leiratot, amelyben az állam a harmadik negyedévre szóló támogatásban 30 százalékkal emeli meg a pénzösszeget. Ez a pénz már tükrözni fogja az energiahordozók árának – gáz, villany – januári emelését is.

ZSELĺZEN EGYELŐRE SPÓROLNAK

A zselízi magyar alapiskola februárban egy kicsit késett a villany kifizetésével, de aztán időben megjött az államilag delimitált pénz, és sikerült rendezni a számlát. Mióta az önkormányzat hatáskörébe került, az iskola minden területen spórol, például a villanyszámlákon, hiszen tavaly októbertől idén márciusig 60 ezer koronát kaptak vissza a szolgáltatótól. Pólya Károly igazgató szerint szolgáltatásokra és rezsiköltségre az idei első negyedévre 220 ezer koronát kaptak, s ebbe az iskola eddig belefért. Egyébként a tanintézménynek a magyar gimnázium biztosítja a fűtést, s a költségeket 48 százalékban az alapiskola állja. (hgy, gl, buch)