Jubilált Ipolyságon az Örökség Népfőiskolai Tábor

A rendszerváltás előtt alakult Palóc Társaság már tizedik éve szervezi meg a hivatalos véleménnyel nem egyező történészek, néprajzi kutatók előadásainak helyet adó rendezvényt. A sumér örökséggel, az attilai tulajdonságok magyar népben való továbbhagyományozódásával, a magyar őstörténet szír és sok egyéb más ősi forrás szerinti vizsgálatával, a szabir magyarokkal, a Szent Korona és az Európai Unió kapcsolatával, továbbá sok más „eltitkolt kutatási eredménynyel és ténnyel” ismerkedhettek meg az idén a táborlakók.

„Előadóink mindig leszögezik: nem kell elfogadni azt, amit mondanak, de ők így látják, véleményüket igyekeznek megindokolni. Azt akarják megmutatni, hogy így is lehet gondolkodni, és az emberek lelkében kívánnak nyomot hagyni. Nem szentírás, amit állítanak, de akár így is történhetett. Népfőiskolai táborunkban olyan információkhoz juthatnak az emberek, amelyekhez nehezebb a hozzáférés. Egy nép gyökértelen, ha nem ismeri vagy félreismeri a múltját” – mondta Z. Urbán Aladár, a rendezvény főszervezője. Hozzátette: „Mi nem pártoskodunk – a magyar oldalon állunk. Akinek tetszik ez a fajta gondolkodás, szívesen látjuk, de senkit nem küldünk el, aki ellenvéleményen van. Magunkat akarjuk megismerni, és nem azért, mert a többi nép nem érdekel bennünket, hanem mert magunkról is keveset tudunk. Hiánypótlás az, ami itt történik. Ismereteket akarunk nyújtani, azt szeretnénk, ha nem valakinek a kedve szerint alkotnánk véleményt, hanem mindenki maga gondolkodna”.

Z. Urbán elmondta, a tábor szigorú napirend szerint működött, és sem szellemiségében, sem időbeosztásában nem változott az elmúlt tíz év alatt. Egy-egy nap négy-öt előadás is hallható, és népdaltanulással kezdődik – idén is Budai Ilona énekelteti a résztvevőket. Este pedig gyakran van versösszeállítás, zenés irodalmi műsor, kiállítás, idén fa- és szarufaragványokból nyílt tárlat.

A jubileumra az a tény is utal, hogy a megnyitó nagyobb szabású és ünnepélyesebb volt, mint általában. A megnyitón beszédet mondott Duray Miklós, az MKP ügyvezető alelnöke és parlamenti képviselője, aki már a második népfőiskolai tábornak is előadója volt, valamint Lezsák Sándor magyar országgyűlési képviselő, akinek – Z. Urbán Aladár szavai szerint – „lakiteleki főiskolája adta tizenkét éve az ötletet az ipolysági táborhoz”. Ott volt a megnyitón Száraz József, a Csemadok Országos Tanácsának elnöke is és C. Tóth János, a Határon Túli Magyarok Hivatalának főtanácsosa.

„Általában egy-egy téma köré csoportosul az egyes táborok programja. Tavalyelőtt Attila személye köré, tavaly Csaba királyfi volt a központi téma, azelőtt a Szent Korona, vagy a legelső táborokban Henkely Gyula antropológus professzor magyarságkutatási eredményei álltak a középpontban. A jubileumra tekintettel idén az elmúlt táborok legsikeresebb előadásaiból állítottuk össze a programot. Az előadók személye volt a fontos, viszont szabadon választhatták meg az előadásuk tárgyát” – tájékoztatott a főszervező.

Z. Urbán számokban is visszatekintett a múltra. Eddig több mint harminc előadó szerepelt a táborban, van olyan előadó – Molnár V. József – aki mind a tíz táborban részt vett, de a többség ugyancsak visszatérő vendég. Az első években húsz körül mozgott a táborlakók száma, de néhány évvel ezelőtt nyolcvannál is többen jelentkeztek, és idén is ötven fölött volt a létszám. A résztvevők Pozsonytól Komáromon át Losoncig érkeztek, a Magyarországi oldalt Kőszegtől Szegedig képviselik az érdeklődők, egy-egy napra erdélyi, vajdasági vendége is volt a tábornak. Ipolyságot nyolc-tíz ember képviseli a hallgatóság soraiban, de a járást, Zselíz, Léva vonzáskörzetét nem igazán sikerült megszólítania a népfőiskolai tábornak. A résztvevők főként az idősebbek közé tartoznak, de fiatalabbak is érdeklődnek, családok is érkeznek „együtt gondolkodni”. A főszervező szerint azért is, mert a média mostohán bánik ezzel és a Palóc Társaság más rendezvényeivel is. A tábor minden évben kétnapos honismereti kirándulással zárul, tavaly Balassi nyomában egészen Krakkóig jutottak a táborozók, azelőtt Rákóczi-emlékek után utazva Borsiig, idén a Vág mente magyar művelődéstörténeti emlékeit keresték fel. Szombaton Pöstyén, Trencsén, Beckó, Csejte és Verbó volt az útvonal, majd Nagyszombattal ismerkedtek a kirándulók. „Meg kell tanulni válogatni, elválasztani a búzát az ocsútól. Ez nagyon nehéz, ezért kell elmélyülni a kutatásban. Mi egy fórum kívánunk lenni, hogy akit érdekel, ahhoz eljuthasson az ismeretanyag. Ez egy hosszú folyamat, nem olyan, hogy ha szomjas vagyok, egy sörrel oltom a szomjamat. Nem szabad abbahagyni, folytatni kell” – vélekedett Z. Urbán Aladár.