Jókai-emlékév: Jókai és Liszt, irodalom és zene (Lakatos Róbert gondolatai)

Jókai és a zene kapcsolata nincs túlságosan feltérképezve. Azt köztudott, hogy az ifj. Johann Strauss által komponált A cigánybáró librettója egy Jókai-mű alapján született, amit októberben majd be is mutatunk Komáromban. 

Engem személy szerint régóta érdekel Liszt Ferenc és Jókai kapcsolata, ami egy mélypontról indult. Liszt ugyanis közölt egy elméleti írást az akkori zenei kultúráról Magyarországon. Jókai felháborodott azon, hogy Liszt azt állította: a magyar népdalok valójában nem is a magyar, hanem a cigány kultúra részét képezik, hiszen cigányzenészek játsszák azokat. Jókai erre írt egy verset 1859-ben „még te is ellenünk fordulsz, ó, nagy zenész” bekezdéssel. Persze Bartóknak és a Kodálynak köszönhetően a 20. század elején tisztázódott a népzene igazi mivolta. Csak akkor vált egyértelművé, hogy Liszt tévedett, aki viszont ezzel nem is lehetett tisztában. Az 1870-es években Liszt aztán nagyon sokat tartózkodott Magyarországon, és találkozott is Jókaival. Jóbarátok lettek.

A holt költő és a szerelme c. Liszt-darab az író allegorikus költeményén alapul, amit 1874-ben zenésített meg. Ezt a művet be is fogjuk mutatni november 22-én Komáromban egy Liszt-hangverseny keretében.

Ez egy fantasztikus darab. Azok a mostani technikai tudással rendelkező zenészek, akik gyermekkoruktól a legjobb tanároktól, a legjobb iskolákban és a legjobb hangszereken tanultak, még nekik is mindig óriási kihívás eljátszani egy-egy Vivaldi-, Paganini- vagy Liszt-darabot. Hihetetlen számomra, hogy ezek a régen élt művészek micsoda tudást kaptak az Istentől, és aztán hogy tudták azt remekművekké formálni. Azokban a korokban talán a világ is fogékonyabb volt erre – már csak azért is, mert ha meg akarták hallgatni a művet a szerző előadásában, akkor egyszerűen el kellett menni a koncertjére. 

Liszt számomra nemcsak egy virtuóz muzsikus, hanem egy óriási, mélyről jövő zenét is jelent.

Jókai korában főleg cigányzenészek muzsikáltak népies zenét. Hogy milyen zenét szeretett ő hallgatni? Ha mulatni akart, akkor gondolom Budapesten, Balatonfüreden vagy bárhol elhívták magukhoz a cigányzenészeket és az ő játékukra mulattak. Ehhez is kapcsolódóan az emlékév során múltidéző „gasztrosétányt” is szervezünk majd, ahol a zene és a ételek világa fonódik majd össze. Jókai korából származó ételek kerülnek terítékre, a zenét pedig a helyi híres zenészdinasztiák leszármazottai fogják majd szolgáltatni, akik még mindig itt élnek a városban.

Lakatos Róbert, brácsaművész, az Egressy Béni Városi Művelődési Központ igazgatója

(A Magyar Országgyűlés és a Kulturális és Innovációs Minisztérium 2025-öt Jókai Mór-emlékévvé nyilvánította, így tisztelegvén a 200 éve született író előtt. A jublieumhoz kapcsolódva február folyamán (mivel az író ebben a hónapban született) irodalmárok, művészek, művelődésszervezők, kutatók és más szakmák képviselői osztják meg a Jókaival kapcsolatos gondolataikat az Új Szó felületein.)