Májusban sikerült elhelyezkednem egy cégnél. Kisebb konfliktusom támadt a főnökkel, majd betegszabadságra mentem. Közben indoklás nélkül felmondtak nekem. Én úgy tudtam, hogy betegség alatt nem lehet csak úgy kidobni az alkalmazottat.
Jogszerűen bocsátottak el?
![](/sites/default/files/styles/image_16_10_w400/public/lead_image/ujszo_14041138535215_6.jpg.webp?itok=FHA53KOZ)
Májusban sikerült elhelyezkednem egy cégnél. Kisebb konfliktusom támadt a főnökkel, majd betegszabadságra mentem. Közben indoklás nélkül felmondtak nekem. Én úgy tudtam, hogy betegség alatt nem lehet csak úgy kidobni az alkalmazottat. Érvényben van még a munkaszerződésem vagy jogszerűen bocsátottak el?
Olvasónk valószínűleg a munkatörvénykönyv 64. paragrafusában lefektetett, a rendes felmondáskor érvényes védelmi szabályra hivatkozik, mely szerint a munkáltató nem mondhat fel betegszabadságon levő alkalmazottjának, ha munkaképtelenségét nem szándékosan vagy ittas állapotban idézte elő. Ha egyoldalú a felmondás, a munkáltatónak mindig meg kell indokolnia, miközben ő csak a törvényben meghatározott okokból bocsáthatja el alkalmazottját. Jelen esetben azonban számolni kell azzal az eshetőséggel, hogy olvasónk munkaviszonyát még próbaidőben szüntették meg.
A próbaidő (skúšobná doba) kikötése nem kötelező kelléke a munkaviszonynak, bár a gyakorlatban a munkáltatók nagy hányada él ezzel a törvény adta lehetőséggel. A próbaidő a munkaszerződés megkötésekor meghatározható időtartam, amely alatt a munkaviszonyból bármelyik szerződő fél kiléphet. Már maga a próbaidő fogalma is sugallja, hogy afféle ismerkedési időszak, minek tartama alatt a munkáltató, de akár a munkavállaló is megszüntetheti a munkaviszonyt, ha az nem felel meg a várakozásainak. A próbaidő alatti „felmondást” egyik fél sem köteles megindokolni. A „felmondás” fogalmát idézőjelben használom, mivel itt valójában nem klasszikus felmondásról van szó, hanem arról, hogy értesítik a munkaviszony megszüntetéséről (oznámenie o skončení praconvého pomeru v skúšobnej dobe). A „felmondást” írásba kell foglalni és legalább három nappal a tervezett utolsó munkanap letelte előtt kézbesíteni a másik félnek. Az írásos forma elhagyása vagy a legalább háromnapos határidő be nem tartása azonban nem vonja maga után a „felmondás” érvénytelenségét.
A próbaidő alatt történő munkaviszony-megszüntetésre a felmondási tilalmak nem érvényesülnek. Így az alkalmazott betegszabadsága alatt is sor kerülhet rá. Kivételt képez a terhes nő, a szoptató anya illetve a kilenc hónapnál fiatalabb gyermek édesanyja, akivel szemben a terhesség vagy gyermekvállalás nem lehet a munkaviszony megszüntetésének az oka, és vele próbaidő alatt is csak kivételes esetben lehet felbontani a munkaviszonyt, amit írásban meg is kell indokolni.
Nem ritka az érvénytelenül kötött próbaidő sem – az ilyenre természetesen nem lehet hivatkozni. Az érvényesség legfontosabb feltétele, hogy a próbaidőt a munkaszerződés megkötésekor, még az első munkanap előtt kell kikötni, és tartama nem haladhatja meg a három, vezető beosztású alkalmazottaknál pedig a hat hónapot. Rövidebb tartamú lehet bármiféle korlátozás nélkül. Ha az alkalmazott próbaidőben betegség vagy más igazolt hiányzás miatt távol marad a munkahelyétől, a kiesett napok számával meg kell hosszabbítani a próbaidejét.
Olvasónknak azt javaslom, nézze át a munkaszerződését, tartalmaz-e próbaidőt, és ha igen, mikor jár(t) le. Ha munkáltatója próbaidőben szüntette meg a munkaviszonyát, jogszerűen járt el. Ha próbaidőn kívül vagy azon túl, akkor felmondása érvénytelen.
Veszelei Viktória jogász
(A cikk tájékoztató jellegű, nem minősül jogi tanácsadásnak.)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.