Iskola a város szélén – értékteremtés a peremvidéken

Három kilométerre a központtól mondhatni gettósították az itt élő roma közösséget, s ha már a telepre költöztették őket, 1977-ben iskolát is építettek nekik. Harminc éve már tehát, hogy a Dúsa utcai magyar tanítási nyelvű alapiskola és óvoda működik.

Az első évben Simon Róbert igazgatta a tanintézményt, megküzdve minden kezdeti nehézséggel. Ekkor még délelőtt és délután is tanítottak, s mindössze három tanteremben folyt az oktatás. Ez a helyzet csak 1982-ben változott meg, akkortól hat osztályban tudtak tanítani. A további, 1985-ben végrehajtott bővítés során kiépült az étkezde, a könyvtár, szertárak létesültek, és végre méltó körülmények közepette működhetett az iskola. 1990-től Farkas László igazgatósága alatt működött az intézmény, őt 1997-ben Gembiczky Sándor váltotta, majd Tóth Vilmos vette át a stafétabotot a 2002 és 2004 közti időszakra.

Jogalanyiságot 2004-ben szerzett a tanintézmény, és Rimaszombat önkormányzata vált a fenntartójává. Ekkortól Vaskői Károly az igazgató. Jelenleg már hét osztályban száznyolc tanuló van, a folyamatos utánpótlás egészen 2010-ig biztosítottnak látszik.

Hátrányos helyzet – külön figyelem

A gyerekek nagy része szociálisan hátrányos helyzetű, életkörnyezetük nem éppen ideális. Sok a negatív példa, a nélkülözés, többségük mégis fogékony az iskolában, képes jól tanulni. A hátrányos helyzetűek esélyeit növelendő már nulladik évfolyamot is nyitottak, s három napközis és két óvodai csoport is fogadja a gyermekeket.

A külön odafigyelést kívánó gyermekek felzárkóztatásához nem lenne elég a rendelkezésre álló pedagógusi állomány, ezért öt pedagógiai asszisztens is dolgozik az iskolában. Az egyik ilyen asszisztens, Bari Ádám egykor maga is ennek az iskolának a tanulója volt. A Modifikáció Polgári Társulás is sokban segít az itteni helyzeten, minden pályázati lehetőséget igyekeznek kiaknázni. Nekik köszönhetően lett iskolarádió, de a karácsonyi szeretetcsomagok biztosítása is elképzelhetetlen volna nélkülük. A Pázmány Péter Alapítvány támogatásának eddig szintén sokat köszönhettek a tanulók: erdei iskolában, honismereti kirándulásokon vehettek részt. Színházi előadásokra, koncertekre, bábelőadásokra, moziba is járnak, s szinte mindenhol meglepődve tapasztalják a fogadó intézmények, hogy a gyerekek milyen fegyelmezettek, udvariasak. Számos versenyre is beneveztek, igen szép sikereket könyvelhettek el a rajzversenyen, a környzetvédelmi minisztérium pedig dicséretben részesítette az iskolát a hulladékgyűjtés és a környezetvédelmi nevelés terén folyó oktatói-nevelői munkáért.

Szinte minden negyedévben van valamilyen fontos, az egész iskolát megmozgató rendezvény; karácsony előtt a nagy ajándékvárás és a Mikulás érkezése, farsangkor álarcosbál, tavasszal sportakció. A legnagyobb esemény a gyermeknap.

Nagy tervek

megvalósítása előtt áll az iskola. Azt álmodták meg, hogy teljes szervezettségű intézménnyé „növik ki” magukat. Ennek érdekében tornatermet, tantermeket terveztettek, és a szaktárcához fordultak segítségért a megvalósítás érdekében. Ha minden jól halad, akár még idén döntés születhet az építkezés megkezdéséről. A város vezetése támogatja a kezdeményezést, a további gyarapodás most már a költségvetési források biztosításán múlik. A helyiek közül egyre többen tudatosítják, hogy számos vonatkozásban éppen rajtuk áll, hogy még évekig az elrettentés vagy a pozitív előrelépés példájaként beszélnek-e a rimaszombati Dúsa utcai telepről. Az iskola mindenképpen pozitív példa.