Hiánypótló segédeszközök készültek a magyar iskolásoknak

Még 2021 nyarán elkészült az a munkalapokból, feladatgyűjteményekből, videókból és hangfelvételekből álló segédanyagcsomag, amely a szlovák nyelv és irodalom oktatását hivatott segíteni a magyar tannyelvű alapiskolákban és óvodákban. Az ellenőrzés és jóváhagyást követően az oktatási minisztérium a múlt héten tette elérhetővé az elkészült segédanyagokat. 

Szakmai csoport alakult

A szlovák nyelv oktatását segítő módszertani segédanyag elkészítését Filip Mónika volt oktatási államtitkár és Gajdács Mónika, az oktatási tárca nemzetiségi oktatásért felelős főigazgatója egyaránt prioritásának tartotta, ezért még 2020 szeptemberében megszólítottak olyan pedagógusokat, akik szívesen részt vennének a megvalósításban. „Az első, a koronavírus miatt online formában tartott megbeszélésen felvázoltuk, mit szeretnénk létrehozni. Filip Mónikával egyetértettünk abban, hogy a gyerekek legtöbbje a szlovák nyelvre úgy tekint, mint a szükséges rosszra, ezen mindenképpen szerettünk volna változtatni. Mi meg tudtuk teremteni a szükséges feltételeket, a pedagógusokat pedig arra kértük, segítsenek a segédanyagok elkészítésében. Már ekkor megfogalmazódott bennük, hogy nem újabb tankönyvet vagy tankönyvcsomagot készítenének szívesen, hanem korszerű segédanyagokat. A megalakult 12 fős szakmai csoport 2020 decemberében kezdte el a munkát” – vázolta fel a kezdeti lépéseket Gajdács Mónika. 

Az óvodától a negyedikig

A Slovenčina inak olyan komplex segédanyag, amelynek részei egymásra épülnek, ugyanakkor külön-külön is használhatóak. A készítők számára fontos cél volt, hogy tankönyvtől függetlenül lehessen használni, de az állami oktatási programmal is összhangban legyen. A szakmai munkát Szőköl István koordinálta, az óvodásoknak készült segédanyagokat Pál Melinda állította össze, az illusztrációkat Zalka Judit készítette, a digitalizációt Henzel György végezte. Az alsó tagozatos évfolyamok számára két csoportra osztva készültek a segédanyagok. Pálinkáš Mária, aki a 3-4. évfolyamnak szánt rész elkészítésében segédkezett, lapunknak elmondta, hogy az óvodában, az alapiskola első és második osztályában a legfontosabb cél a szlovák nyelv oktatásában a szókincsbővítés. A kommunikációs készség fejlesztése a 3-4. évfolyamban kap hangsúlyt. „Azt is figyelembe kellett vennünk, hogy az iskolába érkező gyerekek szlovák nyelv-tudása nagyon különböző, ezért mindig vannak olyanok, akiknek már gazdagabb a szókincsük. Velük ismétlésként is lehet alkalmazni a módszertani ötlettárat, amelyben feladatlapok, szókártyák, szemaforkártyák állnak a pedagógusok és a tanulók rendelkezésére. A kommunikációs készségfejlesztéshez interaktív feladatok, párbeszédek, helyzetgyakorlatok, értékelő kártyák készültek, valamint a feladatokhoz kapcsolódó verseket, dalokat, játékokat gyűjtöttünk össze. Abból indultunk ki, hogy ha a gyerek a mesterségesen kialakított környezetben gyakorol valamit, akkor később éles helyzetben is használni tudja. Igyekeztünk minél több páros vagy csoportos feladatot készíteni és minimalizálni az önálló vagy frontális munkát. Ez azért fontos, mert a napi 45 percből nagyon kevés idő jut egy-egy gyerekre. Úgy tapasztaltuk, hogy általában a tanulók passzív tudása jó, de nem mernek megnyilvánulni, szlovák környezetben megszólalni. Ezen leginkább úgy tudunk változtatni, ha gyakorolják hangosan kimondani a szavakat, mondatokat, nem úgy, hogy egy munkafüzetben oldanak meg egyedül feladatokat” – fejtette ki Pálinkáš Mária. Keresztesi Ildikó kollégájával, Darázs Andreával az 1-2. évfolyam számára készítették el a segédanyagokat. Tőle megtudtuk, hogy az alsó tagozatos feladatok egy mesével kezdődnek, arra épülnek. Végig ugyanaz a három állatka, a csiga, amely a szlovák nyelvben hímnemű, a katicabogár, amely nőnemű és a csibe, amely semleges nemű, szerepel mindegyikben. „Az értékelést és a gyerekek önmaguk értékelését kártyák, virágok, ábrák segítik. Készült egy 115 oldalas képgyűjtemény, valamint képesszótár, szókártyák, amelyeket nemcsak a szlovákórán, hanem a magyar-, angol-, vagy akár a környezetismeretórán is lehet használni. A pedagógus maga döntheti el, hogy a gyerekek tudásszintje alapján milyen feladatokat választ a tanításhoz. Az első évfolyamban fontos, hogy minél több hanganyaggal tudjunk dolgozni, hiszen a gyerekek akkor kezdenek olvasni tanulni. A segédeszközök egyelőre digitális formában elérhetőek, de nagyon szeretnénk minden magyar tannyelvű iskolába egy-egy nyomtatott módszertani csomagot eljuttatni. Az oktatási minisztériumon múlik, hogy erre lehetőséget kapjunk, szerencsére megvan a támogatás a részükről” – mondta el Keresztesi Ildikó. Pálinkáš Mária azzal egészítette ki, hogy a 3-4. évfolyamnak készült anyagban arra is odafigyeltek, hogy minél több kiindulási alapot, mintát adjanak a gyerekeknek a szövegalkotásra. Úgy véli, ez azért is fontos, hogy akinek nem biztos a tudása, az az adott példák alapján tudja megtanulni a nyelvtani szabályokat, hogy ne a felső tagozaton kelljen javítani a rosszul rögzült szavakat, szókapcsolatokat. 

Az ötödik évfolyamnak

A felső tagozatos évfolyamoknak készülő segédeszközök összeállítását Varga Zsuzsanna vezette, aki digitális tananyagokat készített, Halász Erika tanteremben használható oktató játékokat állított össze, Kálmán Anita a hallásértési feladatokat, Lacza Nóra a tollbamondás-gyűjteményt, Zuzana Farkašová pedig a helyesírási feladatokat. „A kollégákkal közösen döntöttünk úgy, hogy először az ötödik évfolyamnak készítjük el a segédeszközöket a meglévő tankönyvre alapozva, amelyek ugyanakkor önállóan is megállják a helyüket. A fő célunk a kommunikációs készségek fejlesztése volt. A kollégák kérésére tollbamondási gyűjteményt is készítettünk javítási útmutatóval, értékelési javaslattal, amely hiánypótló kiadvány. A nyelvtani jelenségek begyakorlására 30 oldalas feladatgyűjtemény készült, továbbá interaktív feladatok, 30 játék és 40 hallásértést fejlesztő feladatlap, hogy minden hétre jusson egy-egy. Az érdeklődő pedagógusok számára az oktatási minisztérium által működtetett wiki-portálon digitális formában elérhető az összes segédanyag, amelyek mindegyike letölthető, nyomtatható, tehát nem kell ahhoz állandóan online lenni, hogy használni tudják” – részletezte Varga Zsuzsanna. Hozzátette, 2008-ban részt vett az ötödikes tankönyv megírásában, már akkor szerették volna, ha a könyv mellé a mostanihoz hasonló segédeszközök is készülnek, így nagyon örül, hogy végre sor került erre. Úgy véli, azért van rá nagy szükség, hogy a tanítás során a pedagógusoknak legyen miből választaniuk, ne csupán a tankönyvre és a munkafüzetre kelljen hagyatkozniuk. „Ahány település, iskola és gyerek, annyiféleképpen kell tanítani.

Két titok van, az egyik, hogy ne szólaljak meg magyarul a szlovákórán, a másik, hogy jó technikákat, eszközöket válasszak a tanításhoz. Ehhez nyújt segítséget a Slovenčina inak”

– egészítette ki Varga Zsuzsanna, aki az azonos nevű Facebook-oldal adminisztrátora is, ahol rendszeresen oszt meg részleteket az elkészült anyagból. Terveik alapján a hatodikos tananyaggal folytatják a segédanyagok elkészítését a pedagógusok, ha a szaktárcától engedélyt kapnak a megvalósításra. A komáromi Pedagógiai Módszertani Központban márciusban tartanak nyilvános bemutatót az eddig elkészült oktatási csomagról.