Hazalátogattak Felsőjattó és Szandnerpuszta egykori lakosai

ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉSVágtornóc/Felsőjattó. Rendhagyó találkozót tartottak a vágsellyei járásbeli Vágtornóchoz tartozó Felsőjattóról és a közeli Szandnerpusztáról származók.

ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS

Vágtornóc/Felsőjattó. Rendhagyó találkozót tartottak a vágsellyei járásbeli Vágtornóchoz tartozó Felsőjattóról és a közeli Szandnerpusztáról származók. Emlékházat nyitottak az egykori alapiskola közelében, és ünnepi szentmisét tartottak a felújított római katolikus templomban.

Felsőjattónak ma már alig száz lakosa van, és egy család él a közeli Szandnerpusztán. Ján Hrabovský, Vágtornóc polgármestere elmondta, az egykori állami gazdaság lakásait vették meg az itt maradt, javarészt idős lakosok. A helyi kisiskolát harminc évvel ezelőtt bezárták, a fiatal családok rég elköltöztek Vágtornócra vagy Vágsellyére. A major legidősebb szlovák lakosa, a 92 éves Mária Kirchnerová elmondta, bezárták a boltot is, keddenként és péntekenként hozza egy asszony a megrendelt árut, vagy a fia segít neki a bevásárlásban. Egész életében Felsőjattón élt, tizennégy éves korától az állami gazdaságban dolgozott. „Nádszegről nősültem ide, huszonnégy éves koromtól itt élek. Sokan feladták és elköltöztek, mert nincs jövője a településnek” – mondta Gomboš Péter, a major legidősebb magyar lakosa, aki a napokban töltötte be a 88. életévét. A Felsőjattó Polgári Társulás nemrég alakult, céljaik között szerepel a szombatihoz hasonló találkozók rendszeres szervezése. Összefogással sikerült megnyitniuk az emlékszobát és közadakozásból felújíttatni a templomot. „Nem szeretném, ha feledésbe merülne a település. Elsősorban édesanyám emlékének szerettem volna adózni a makett elkészítésével. Felsőjattó virágkorát, a település hatvanas éveit mutatom be. Családi történetekből tudom, milyen volt ez a hely akkoriban, és hogyan éltek itt az emberek. A maketten még látható a régi sportpálya, az utcák végében lévő három kemence, ahol a kenyeret sütötték az itteniek, az állami gazdaság és a porták” – mondta a ma Pozsonyban élő Martin Ivan Kukan. Két artézi kútja volt a településnek, tökéletes vízelvezető rendszere. A maketten látható a fészer, ahol régen a táncmulatságokat tartották, valamint a gazdasági épület, ahol a mezőgazdasági gépeket javították. Az ötvenes években munkatábor volt Felsőjattón.

Harminc évvel ezelőtt még 250-en éltek a majorban, a lakosok többsége az állami gazdaságban dolgozott. A közelmúltban biogáz-állomás épült az állami gazdaság egykori marhatelepe helyén. (szaz)

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?