Hátrányba kerülünk?

ĺgy reagáltak a szlovák agrárönkormányzatok vezetői és a hazai mezőgazdasági termelők az agrárminiszterek tegnapi nyitrai fórumán elhangzott bejelentésre, miszerint Magyarország és Lengyelország 2004-ben 55 százalékra pótolja nemzeti forrásból a Brüsszel által fizetett 25 százalékos közvetlen kifizetéseket. Benedek Fülöp, a magyar Fölművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium címzetes államtitkára közölte, a támogatás mértékét már a magyar parlament is megerősítette. Hasonlóan nyilatkozott a nyitrai vitafórumon Wojciech Olejniczak lengyel agrárminiszter is. Dušan Vaněk, a cseh agrárminiszter első helyettese szerint Csehországban még ugyan nem dőlt el a támogatás mértékének a kérdése, de szavai szerint „az agrárium jövőre olyan pénzcsomagot kap, amely megközelíti a Brüsszel által felső határként megszabott 55 százalékot, tehát a cseh termelők elégedettek lesznek”. Simon Zsolt szlovák földművelésügyi miniszter megerősítette: tárcája mindent megtesz azért, hogy a szlovákiai gazdák is ugyanolyan támogatásban részesüljenek, mint a szomszédos országok termelői, s utalt Mikuláš Dzurinda kormányfő a koppenhágai csúcsértekezlet után tett nyilvános ígéretére. Ugyanakkor a szlovák pénzügyi tárca a jövő évi költségvetés-tervezetében csak 40 százalékos pótlással számolt, amelyet a múlt héten 45 százalékra korrigált.

A legnagyobb támogatásban az EU 2004-es bővülése után a szlovén gazdák részesülnek, akik közvetlen kifizetésként az EU-szint 85 százalékát kapják majd (25 százalékot Brüsszeltől, 60-at az állami költségvetésből). A szlovén termelők ezt Franz But agrárminiszter szerint sokként élik majd meg, hiszen ok mar néhány éve EU-s szintű dotációkat élveznek, tehát jövőre kevesebb pénzből kell megélniük. Észtországban és Lettországban még nem döntöttek a támogatás mértékéről, mert csak szeptemberben tartják a népszavazást az EU-csatlakozásról.

Benedek Fülöp megerősítette: Magyarország – Szlovákiához hasonlóan – az egyszerűsített területalapú átalánytámogatást választja.

Az Agrokomplex szakvásár kiállítói, részvevői között élénk visszhangja volt annak a csütörtöki bejelentésnek is, miszerint a szlovák agrártárca a jövő héten dönt az élelmiszeripari búza esetleges kivitelének engedélyezéséről vagy az intervenciós felvásárlás lehetőségéről. Értesülésünk szerint a szaktárca 4300 koronás intervenciós árral számol. Az összeget az általunk találomra megkérdezett dél-szlovákiai termelők kevesellték, s a tárcát (is) hibáztatták azért, mert a malmok egyelőre csak 4000-4300 koronát hajlandóak fizetni a kenyérgabona tonnájáért. A termelők úgy vélték: más lenne a helyzet a hazai búzapiacon, ha az Intervenciós Agrárügynökség nem adta volna el a tavalyi gabonakészleteit áron alul a malmoknak, amelyek mára állítólag 300 ezer tonnás készletet halmoztak fel (ez éves keresletük felének felel meg). Az exporttal kapcsolatban több termelő arra figyelmeztetett: nehogy úgy járjunk, mint a tavalyi kukoricakészletünkkel, amelyet egy-két hónnappal ezelőtt a minisztérium illetékeseinek tanácsára sokan tonnánként 80 dollárért eladtak. Ma már 140 dollárt fizetnek érte a világpiacon. (gyor)