Fórum az önkormányzat és iskola kapcsolatáról

Komárom. „Önkormányzat és iskola” címmel rendezett konferenciát a Szlovákia Magyar Pedagógusok Szövetségének Komáromi Regionális Központja. A meghívott előadók – többek között Szigeti László oktatási államtitkár, Dolník Erzsébet és Albert Sándor MKP-s parlamenti képviselők – elsősorban az oktatási intézmények irányításáról és finanszírozásáról szóló törvények azon változásairól tárgyaltak, amelyek január elsejével lépnek hatályba.

Dolník Erzsébet egyebek mellett vázolta az újonnan létrehozandó kerületi tanügyi hivatalok szerepét, amelyek a szakmai feladatokon túl a költségvetésből érkező pénzek továbbítását is végzik majd. Fontos változásnak számít, hogy ezentúl a különböző típusú tanintézmények ún. egyesített intézményekké integrálódhatnak. Az iskolaigazgatókat a jövőben 5 évre választják majd, és posztjukra minden megbízatási időszak lejártával új pályázatot kell kiírni. A szakemberek arra hívták fel a polgármesterek figyelmét, hogy az iskolatanács által legmegfelelőbbnek tartott jelöltet az önkormányzat köteles kinevezni az igazgatói posztra. Mivel a mai napig nem született meg az a kormányrendelet, amely megszabja az egy diákra eső normatíva összegét, Szigeti László is csak általánosságban beszélhetett az új jogszabályok gyakorlati alkalmazásáról. „A törvény meghatározza, hogy mit köteles finanszírozni az állam (ide tartoznak a bérek, a fenntartás, az oktatás folyamatának biztosítása), valamint azt, hogy mihez járulhat hozzá (például a fejlesztéshez, a beruházásokhoz) – magyarázta az államtitkár. – A diákalapú normatíva összegét a bérnormatíva és a működtetési normatíva összege adja, miközben a normatíva kétharmad részét a folyó tanévre beiratott diákok száma alapján, egyharmadát pedig a következő tanév szeptemberétől az adott intézményt látogató diákok száma alapján kapják az iskolák.” Szigeti szólt arról is, hogy a magyar tanítási nyelvű iskolák esetében a normatíva összege magasabb lesz, mint az államnyelvű iskoláké, de a szorzó nagysága még nem végleges. A kormány tervezete 1,04-el számol, ami az előadó szerint rendkívül alacsony érték, és 1,08-1,1-es szorzó lenne az elfogadható. Az MKP azt is el szeretné érni a tárgyalásokon, hogy a teljes szervezettségű iskolákat nagyságuk szerint kategorizálják, a jelenlegi tervezet ugyanis csak egy kategóriával számol, ami hátrányosan érintené az alacsonyobb létszámú iskolákat.

Az államtitkár felhívta a jelenlévő polgármesterek figyelmét, hogy ha – több település esetében is – a tanulók összlétszáma meghaladja az ezret, a fenntartók ún. regionális tanügyi hivatalokat hozhatnak létre, amelyek átvehetik a kerületi tanügyi hivatalok szerepét. A törvény egyébként szorosabb együttműködésre, és közös regionális oktatási program kialakítására ösztönzi a régió önkormányzatait. A jelenlévők többsége ugyanis egyetértett abban, hogy a demográfiai tényezők kedvezőtlen alakulása miatt nem lesz fenntartható a jelenlegi iskolahálózat. A községek vezetőinek tehát el kell dönteniük, hogy miként képzelik el az adott településen az oktatási intézmények jövőjét: saját forrásból ki tudja-e egészíteni az iskola fenntartásához szükséges összeget – kisiskolák esetében ugyanis az állami támogatás biztosan nem lesz elegendő –, esetleg iskolabusz üzemeltetésével oldja meg a diákok szállítását. Az érintettek szerint az alsó tagozatos gyerekeknek mindenképpen helyben kellene tanulniuk, míg a felső tagozatosoknál iskolabuszok indítása is megfelelő megoldás lehet.

Albert Sándortól, a parlament oktatásügyi bizottságának tagjától az uniós gyakorlatról hallhattak az egybegyűltek. Elmondta, hogy Hollandiában például 800-as diáklétszám alatt nem lehet középiskolát nyitni, ott az iskolaközpontok létrehozásában látják a kis létszámú középiskolák fenntartásának lehetőségét. Szólt arról is, hogy az állami iskolákra szánt pénz az EU-ban csökkenő tendenciát mutat – más kérdés, hogy az Unió országaiban átlagosan a bruttó hazai össztermék (GDP) 6 százalékát fordítják a közoktatásra, míg nálunk ez az érték 3,7 százalék – , és egyéb forrásokat is keresni kell a finanszírozásukra. „Az iskola bizonyos értelemben szolgáltatást nyújt, és egy szolgáltatás akkor megfelelő, ha a partner – szülő, tanuló, önkormányzat – elégedett vele. Ennek előfeltétele viszont az igények felmérése, ami nem megy kommunikáció, a felek közti együttműködés nélkül” – tette hozzá a képviselő.

Több jelenlévő, köztük Varga Lajos, a búcsi alapiskola igaztója és Fodor Attila, a Comenius Pedagógiai Intézet munkatársa szomorúan állapította meg, hogy a tanügyi reform során még mindig csak a pénzügyi és szervezési változásokról beszélhetünk, a tartalmi reform még várat magára. Anélkül viszont elképzelhetetlen az oktatásügy átfogó megújulása.