Felkészült az agrárvállalkozása az EU-csatlakozásra? Milyen változásokat vár jövő májustól?

Az önálló gazdálkodást még a forradalom előtt, 1989 november elsején kezdtem. Összesen 57 hektáron gazdálkodom, ebből 17 hektár saját, a többi haszonbérben van. Hogy az Európai Uniótól mit várhatunk, az a politikusoktól függ. Például a pénzügyminiszter most is csökkentette a támogatást. De itt volt ez a szárazság is, ez katasztrófa a mezőgazdászoknak. A sörárpából 24 mázsás hektárhozamom volt, a nitrogéntartalom pedig hat tizeddel magasabb volt, és csak takarmánygabonának vették át 330 koronáért. A hetvenes években voltak ilyen árak! Ha például 500 mázsa ültető krumplit akarok venni, az 14 koronájával mindjárt 700 ezer korona. Kénytelen vagyok a zöldhitelért folyamodni, de a felvásárló, aki meghitelezi, az árat is megszabja. Az aszálykárokért is csak öt százaléknyi kártérítést fizetnek. Volt 90 ezer korona károm, és kapok érte 4 és fél ezer korona kártérítést. Hát ezért nem érdemes a papírmunkát elvégezni. Hogy mi lesz az Unióban, az mind a konkurenciától függ. Én például nem tudok földet venni, mert a bank nem ad rá hitelt, de majd idejön egy német munkanélküli és megvásárol száz hektárt. Pedig ha nekem nincs annyi saját földem, projekteket sem tudok készíttetni, hiszen az 150-200 ezer koronába is belekerülhet. Pedig ötlet lenne, az agroturisztikában is lehetne vállalkozni. De ha megkapnám is a támogatást, mondjuk egy 20 milliós projektre, abból 10 milliót nekem kellene fizetnem. De ha a föld nem az enyém, a bank mire adjon hitelt? Attól is sok függ majd, hogy megemeli-e 55 százalékig az állam a támogatást. A magyar, a lengyel meg a cseh állam már megmondta, hogy 55 százalékig emelnek, és ha nálunk nem adják meg az 55 százalékot, mindjárt csökkenni fog a konkurenciaképességünk. Eddig pofa szerint adták a támogatást, akinek akartak annak adtak, akinek nem, annak nem. Úgy tudom, most hektár után mindenki kapná. Abból a szempontból optimista vagyok, hogy tisztábbak lesznek a játékszabályok.

Vaszily Pál, gazdálkodó, Nagytárkány:

Ha az ország csatlakozik az Európa Unióhoz, reményeim szerint az állami támogatások rendszere átláthatóbbá válik, csökken a bürokrácia, s várhatóan felpezsdül a gazdasági élet a vidéken. Az általános pénzhiány az egész ágazatot sújtja. A támogatások egy része jelenleg mégis azokhoz a „gazdákhoz” jut, akik még azt a fáradságot sem veszik, hogy a gyomnövényeket kiirtsák a parcelláikról. Az a termelő, aki valóban gazdálkodni akar, kénytelen különböző intézményektől támogatást kérni, de manapság addig küldözgetik egyik hivatalból a másikba, míg az egész tervezett beruházása aktualitását veszíti. A piac helyzetéről sokat elárul, hogy a környéken nincs egy valamirevaló vágóhíd sem, amely az értékesítéssel kapcsolatos problémák egy részét megoldaná. Ha ezek az áldatlan állapotok megváltoznak, az EU-ban biztos hogy könnyebben tudok majd érvényesülni, sőt talán még bővíthetem is a gazdaságomat.

Köteles István 39 éves termelőszövetkezeti igazgató, Tornaújfalu:

A mi vállalkozásunk a csatlakozás után szerintem jobban fog működni. A mezőgazdasági politika kiszámíthatóbb lesz, és ezáltal jobban lehet tervezni a vállalkozást. Ez a fő ok. A másik pedig, hogy a piacon megnő a konkurencia, de a másik oldalon bővülnek a lehetőségek, tehát nagyobb piacon mozoghatunk majd. A támogatási politika, a piac rendszabályozási politika változik, illetve idomul az európai uniós gyakorlathoz és nyilván a környezetvédelmi előírások betartása is szigorodni fog, valamint az állatjóléti előírások és ezek betartása is. Tudjuk, hogy a csatlakozás után hogyan lehet pályázni, de már eddig is pályáztunk, s az egyik pályázatunkat jóváhagyták a tornaújfalusi tehenészeti telep eszközberuházására. Az MKP célját, hogy 55 százalékos támogatást akar kiharcolni teljes mértékben támogatom és örülök, hogy a párt tudatosította, a választóinak nagy része a délvidéken lakik, amely szorosan öszszefügg a mezőgazdasággal és a vidékkel. Az eddigi tapasztalatokhoz mérten ez pozitív elmozdulás. (kov, gl, leczo)