Elvett földek, be nem váltott ígéretek: Nagyszombat megye is csatlakozna a kompenzációt követelőkhöz a bősi vízerőmű miatt

A korabeli ígéretek szerint a vízerőmű befejezése után rekreációs, turisztikai és vízisport-övezet alakul ki a térségben, új munkahelyek jönnek létre, a helyiek pedig kedvezményeket kapnak az áramszolgáltatásban és a közlekedésben. A környékbeli települések most törvényi alapon követelnének részesedést az erőmű által termelt energiából.

Anyagiakat érintő ígéretek

„Olyan intézkedéseket szeretnénk elfogadni, amelyek révén az itt élők számára jobb feltételeket teremthetünk, mint amilyenekkel eddig rendelkeztek” 

– mondta akkor Viliam Oberhauser. A korabeli cikk szerint a kormány olcsóbb villamos energiát és kedvezményesebb helyi közlekedést is kilátásba helyezett a környező települések lakosai számára. A miniszter szerint az érintett települések hátrányait az adórendszerben és az állami költségvetésből érkező támogatások megállapításakor is figyelembe lehetett volna venni.

„Senkit nem kérdeztek meg”

Azért utaztunk Vajkára, hogy Álló Donáttal beszélgessünk arról, milyen konkrét ígéreteket tártak akkor a helyiek elé. Ő mutatta meg a hajdani Národná Obroda elnevezésű újságban megjelent írást is, amelyben Olega Vavrová kérdezte az akkori minisztert, Viliam Oberhausert a vízerőmű várható előnyeiről.

Álló Donát szerint az ígéretekből máig nem valósult meg érdemi kompenzáció. A vízerőmű építése idején komoly tiltakozások zajlottak a környéken: a községháza előtt rendszeresen tüntettek, és élőláncot is szerveztek, amelyben rengeteg ember vett részt. 

„Mozgolódtak az emberek, de a döntés ekkor már megvolt. Itt nem kérdeztek senkit, egyszerűen megcsinálták”

 – emlékezett vissza.

A lakosság zöme akkor gazdálkodott

A beruházás alapjaiban változtatta meg a térség életét. Vajka kataszterében mára mindössze 50 hektár szántóföld maradt, miközben korábban a helyi lakosság jelentős része mezőgazdaságból és erdőgazdálkodásból élt. A földek elvesztése sok család megélhetését is ellehetetlenítette.

„A területekért annak idején arányaiban jóval kevesebbet fizettek, s aki ezért nem akarta eladni, annak a földjeit is elvették”

 – mondta Álló Donát. A víz beengedése után egy nagyobb árvízhullám is elérte a térséget. A környék falvainak lakóit ekkor buszokkal akarták kitelepíteni, de Álló Donát emlékei szerint senki nem szállt fel a járművekre.

Tizenöt évig nem lehetett építkezni

A vízerőmű építése után 15 évig nem lehetett építkezési engedélyeket kiadni Vajkán. A polgármester szerint ez egy egész fiatal generációt arra kényszerített, hogy máshol építsen otthont és alapítson családot.

„Azok a fiatalok, akik akkor családot alapítottak, mivel helyben nem tudtak építkezni, mind elmentek a vízerőmű túloldalára. Ott teremtettek egzisztenciát, és már nem jöttek vissza. A szülői házakat pedig betelepülők, javarészt pozsonyiak veszik meg”

 – mondta.

Vajkának jelenleg mintegy 440 bejelentett lakosa van, a polgármester szerint azonban a valóságban körülbelül 700-an élnek a faluban. Amikor pedig megtelik az üdülőövezet, további 1000 ember is tartózkodhat a településen.

Nagyszombat megye is csatlakozna

A vízerőmű környéki települések most azért fogtak össze és alapítottak polgári társulást, hogy – az egykori ígéreteknek megfelelően – törvényi alapon részesedést kapjanak a létesítmény által termelt energiából.

Nagyszombat megye vezetése is jelezte csatlakozási szándékát, és támogatásáról biztosította a társulást. Álló Donát szerint ez komoly súlyt adna a kezdeményezésnek. Ha minden a tervek szerint alakul, a kérdés szeptemberben a megyei közgyűlés elé kerülhet.

„Mi nem ajándékot akarunk”

Álló Donát hangsúlyozta, hogy az egyszeri állami támogatásokkal nem elégednek meg. A közelmúltban „ajándékozás” jogcímén folyósított pénzeket a települések, köztük Vajka is elfogadják, szerintük azonban a kompenzációnak nem egy egyszeri politikai döntéstől kellene függnie. 

„Mi nem ajándékot akarunk. Nekünk ez alanyi jogon járna”

– fogalmazott. Szerinte a vízerőmű környékén fekvő települések diszkriminált helyzetben vannak, hiszen az atomerőművek környezetében élő közösségek már különféle juttatásokban részesülhetnek. Ahogy korábbi cikkünkben is megírtuk, a társulás olyan törvénymódosítást szeretne elérni, amely politikai változásoktól függetlenül biztosítaná a támogatást.

Hangosabb szó a településekért

A kezdeményezést a Csallóközi Városok és Falvak Társulása is támogatja. A vízerőmű kataszterében fekvő települések közül kettő még nem csatlakozott, de a polgármester szerint, ha sikerül kiharcolniuk a kompenzációt, az a nem tag, de érintett településeknek is jár majd.

Vajka polgármestere szerint most érik be a húsz év önkormányzati munkája, amelynek köszönhetően a település szava messzebbre is elérhet. A település ugyanis az elmúlt években az ország önkormányzatainak gazdálkodását értékelő weboldal mérése szerint a Dunaszerdahelyi járás és Nagyszombat megye egyik legköltséghatékonyabban működő önkormányzata.