150 ezer eurós jóvátételt követelnek a Bős menti települések

Nagyjából két és fél évvel ezelőtt találkoztak először azon városok és falvak polgármesterei, akiket közvetlenül érint az 1992-ben üzembe helyezett bősi vízlépcső és a hozzá tartozó víztározó alatti terület. Somorja város kataszteréből annak idején például 1500 hektárnyi területet vettek el.

Az indulás napjától kezdve az érintett települések önkormányzatai egyetlen centet sem kaptak hasznosított területeik után, míg korábban a magán- és erdőtulajdonosok is fizettek utánuk adót az önkormányzatoknak, osztotta meg az egyezmény aláírása előtt a résztvevő településvezetőkkel Somorja polgármestere, Orosz Csaba.

A vízerőmű funkciói és a bevételek eloszlása

Elhangzott, hogy a bősi erőműnek az alapszerződés szerint három fő funkciója van, amelyekből az államnak hatalmas bevétele származik:

1. az áramtermelés, ami az elsődleges feladat és óriási, milliós hasznot hajt az államnak;
2. a nemzetközi hajózási útvonal biztosítása – a Dunán zajló teherforgalom és hajózás után innen is komoly bevételek folynak be az államkasszába;
3. illetve az árvízvédelem mint közérdekű védelmi funkció.

Az állam képviselői arra hivatkozva utasították el eddig az önkormányzatok igényeit, hogy az erőműnek árvízvédelmi, közérdekű funkciója van, ami adómentes, ezzel szemben viszont nagy profittal számol el. Az érintett települések azonban teljesen kimaradnak ebből a haszonból, pedig ahogy az alapszerződésben is olvasható, e területek „gazdaságilag hasznosított vízfelületként” működnek.

Az eddigi tárgyalások és a vízügy hozzáállása

A települések képviseletében Orosz Csaba és Álló Donát, Vajka polgármester két és fél évvel ezelőtt kereste fel Tomáš Taraba környezetvédelmi minisztert, hogy segítsen rendezni helyzetüket. Ő Filip Kufa államtitkárhoz irányította őket, aki előtt végül felvázolták helyzetüket és igényeinket. Az akkori vezetés értette is a problémáikat, meg nem is. Ez a kezdeményezés azonban sokat segített abban, hogy elinduljon egy érdemi párbeszéd a Vízgazdálkodási Építővállalat vezérigazgatójával, Peter Moldával, akivel az elmúlt időszakban legalább négyszer ültek tárgyalóasztalhoz.

„Szeretném kiemelni, hogy az eddigi elődökhöz képest, akik egyszerűen »lepattintották« a polgármesterek kérdéseit azzal, hogy semmi közünk hozzá, a jelenlegi vezérigazgató rendkívül pozitívan és segítőkészen áll a helyzethez”

– hangsúlyozta a polgármesterek gyűrűjében Orosz Csaba, de hozzátette, hogy a megállapodás nem egyetlen személyen múlik.

A jelenlegi lépés: a társulás megalapítása

A vízügyi igazgatóság javasolta, hogy az önkormányzatok ne egyenként jelentkezzenek, hanem hozzanak létre egy hivatalos szervet, mely jogilag eljár a nevükben. Felmerült, hogy 2025 novemberében meglátogatják Taraba minisztert, de ez akkor nem sikerült. A folytonosság kulcsfontosságú lesz, hangsúlyozták: a polgármesterek személye az idők során változhat, de a társulás mint szervezet állandó marad, és ha a helyzet úgy kívánja, akár a bíróság előtt is hivatalosan fel tud lépni a közösség nevében.

Jövőbeli célok és nemzetközi példák

Az egyesület első hivatalos lépése egy törvénymódosítási kérvény lesz, amivel kárpótlási kérésüket beépítenék a jogrendbe. A polgármesterek hangsúlyozták, összehasonlítva a hasonló jellegű stratégiai létesítményekkel – például egy atomerőművel –, az állam a konfliktusos környezet miatt a környező településeknek komoly adókedvezményeket, támogatásokat vagy egyéb kompenzációkat biztosít.

A tervezett málnapataki vízerőműnél például már most több millió euró értékben beszélnek a környező települések új vízhálózati rendszeréről, illetve bicikliutakról. Kiemelték a Jászlóapátszentmihályon működő atomerőmű melletti községek példáját is, melyek már megkapták a magas rizikófaktor miatti adóengedményeket.

A bősi erőmű mellett lévő falvak és városok hasonlóan veszélyeztetettek, mind vízszint alatt fekszenek, közülük három falu egy kis szigetet alkotva közvetlenül a töltés vonala mentén terül el, így kifejezetten nehéz helyzetben van: Vajka, Doborgaz és Nagybodak falvak, melyek közül Vajka például 13 méterrel fekszik a vízszint alatt.

A polgármesterek úgy vélik, valóban nagy a kockázat, amire fel kell készülniük, ezért mihamarabb hasonló adóköveteléssel élnek. 

Összefogásukat a februári földrengés még sürgősebbé tette, melynek epicentruma éppen a Somorja melletti Keszölcésen volt, az erőmű közelében. A rengéseket 13 kilométeres körben érezték és még napokig tapasztalhatóak voltak utórengések.

Évi 150 ezer euró önkormányzatonként 

Egy korábbi megoldás az volt, hogy a környezetvédelmi alapból (Envirofond) kapnak az érintett települések forrásokat, ismertette az ülésen Álló Donát. Akkor jó pár önkormányzat tudott is meríteni az alapból, ám az újabb kormányváltás miatt voltak, akik lemaradtak. Az önkormányzatok kérése az állam felé évente egy megszabott összeg: 150 ezer euró volna. 

„A szlovák állammal szemben senki se akarna évekig tartó pert folytatni, ezért szorgalmazzuk inkább az egyszeri éves összeg törvénybe iktatását” 

– indokolta Álló Donát.

Ez azonban attól is függ, hogyan tudnak megállapodni az állammal, a használt terület nagysága vagy akár lakosságszám szerint. Az elkészített törvénymódosítási kérelmükkel megkeresik a megfelelő platformot, illetve képviselőt, aki majd reményeik szerint a kormány elé terjeszti azt. A választási időszak közeledtével egy párt támogatása sem ártana, vélik a településvezetők, azt azonban még nem tudják, hogy a koalícióhoz vagy az ellenzékhez fordulnak-e ezzel.

Sorolják be végre a bősi erőművet is

Két lehetésges érdekérvényesítési út áll előttük tehát, az egyik az önkormányzatok által a gazdaságilag hasznosított vízfelületre kirótt adókövetelés formája, a másik pedig ugyancsak a helyi adótörvény adta lehetőség, mégpedig az atomerőművek környéki potenciális veszélyeztetettség törvényes úton való alátámasztása. Az első út vége könnyen megjósolható: egy bírósági eljárás, melyet a háttérből az állam is borítékolt. Biztosították a polgármestereket arról, hogy biztosan védekezni fognak, mégpedig az erőmű árvízvédelmi funkciójára hivatkozva. Ezért az utóbbi út mellett döntetének: szeretnék, ha mind a kilenc falut besorolnák a veszélyeztetettségi kategóriába. Az ehhez szükséges törvényjavaslatot pontosan a bősi erőműre és annak sajátosságait listázva foglamazzák majd meg. 

„A tárgyalások során az is elhangzott, ha ez át is menne és külön fejezetként foglalkoznának a bősi erőművel és környékével, komoly precedens volna országos viszonylatban is, ami majd minden hasonló áramtermelésű helyet érint”

 – mutatott rá Orosz Csaba. Ha azonban emiatt a bősi vízerőmű környéki településekkel nem foglalkoznak, akkor az egyértelmű diszkrimináció, zárta rövidre a vitát Álló Donát.