Éles sípszó hallatszott, amikor Bandika és Ervin megtudta, hogy ismét indul a labdarúgó-világbajnokság. „Ez már a nyitómeccset megnyitó bíró sípja volt?” – kérdezte zavarodottan Bandika. „Nem, ez csak a községháza épületén levő sziréna... tudja, ilyenkor tesztelik.” Bandika nem tudta, de azért bólintott, és elmesélte, hogy fiatal korában a községi futballcsapat tagjaként rúgott egy gólt, amit a bíró nem adott meg. Aztán amikor a meccs után a bíró be akart szállni az autójába, nem ismerte meg, mert az elégedetlen hazai szurkolók bekenték krémessel. Mármint a járművet.
Gól van a hálóban!
„Még mindig jobban járt, mint most ez a szomáliai bíró – vágott közbe Ervin. – A hírek szerint ugyanis a nemrég Afrika legjobb játékvezetőjének választott Omar Artan nem lehet ott az USA, Kanada és Mexikó által közösen rendezett világbajnokságon.” „Megbetegedett?” – kérdezte együttérzően Bandika.
„Dehogy! – felelte Ervin. – Szomáliából nemigen utazhatnak az USA-ba mostanában emberek, ezért Omart is visszafordították a miami reptérről.”
„Pedig vannak, akik szerint a bíró nem is ember... na mindegy, hát akkor minek hívták meg?” – morfondírozott Bandika.
A Begyógyszerezett Bodobácshoz címzett erdő széli turistakocsmában ültek éppen, és azt várták, igazuk lesz-e a meteorológusoknak, akik aznapra huszonnégy százalék esőt jósoltak. Közben persze régi focis emlékeiket is előszedték. Bandika például elmondta, hogy 1994-ben, amikor az USA legutóbb vébét rendezett, ő a svédeknek drukkolt, meg Kamerunnak.
Ervin elmesélte, hogy ismert egy illetőt, aki a második világháború utáni években került a faluba. Cseh nemzetiségű volt, de idős korára folyékonyan beszélt magyarul. Kladno mellől, egy kis faluból került ide, a későbbi felesége családját ugyanis épp az ő falujukba telepítették ki. Húszéves forma gyerek lehetett ekkor, ő volt a helyiek kapusa, az egyik mérkőzés közben pedig elkalandozott a tekintete – a nézők közt levő lányokat figyelte, azok közül is egyet. Egyszer csak nagy felkiáltást hallott. „Gól van
a hálóban!” – így mesélte, ezekkel a szavakkal. Vagyis gólt kapott a csapat, mert ő máshová figyelt. Amikor pedig a lány családja visszaköltözhetett Dél-Szlovákiába, már hozták magukkal őt is.
„Még azt árulja el, hogy akkor ezen a mostani focivébén kinek drukkol” – csepegtette a zöld palackban levő sör utolsó cseppjeit a járda szélére Bandika. Ervin bevallotta, hogy mivel sem Olaszország, sem Dánia nem jutott ki, kénytelen lesz Elefántcsontpartnak vagy a holland fennhatóság alatt álló amerikai szigetnek, Curacaónak drukkolni. „De leginkább annak a szomáliai bírónak drukkolok, hogy ott lehessen mégis!” – tette hozzá.
Nem megfelelő a hozzászólás?
A szabályokat sértő hozzászólás jelentéséhez jelentkezzen be, vagy töltse ki az űrlapot.Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.