Tusványos: Magyart nem hívták, Orbán holnap beszélni fog, ma Gubík is ott volt

Orbán Viktor hagyományos, évente ismétlődő tusványosi beszédei nem egyszerű évértékelők: a magyar belpolitikai célokat egy világpolitikai és civilizációs keretbe helyezi. Itt hangzott el a híres „illiberális” beszéde, amikor bejelentette, hogy Magyarországon a továbbiakban nem liberális demokrácia épül, hanem „illiberális állam”.

Magyart nem hívták, a Tisza sem ment

A legtöbb beszámoló Tusványosról azzal indul, hogy sokkal visszafogottabb a Fidesz erdélyi nyári tábora, kevesebb cég vesz részt saját standdal, és a résztvevők száma is alacsonyabb, mint a korábbi években. Németh Zsolt, a Fidesz parlamenti képviselője, a tábor főszervezője ezt igyekezett cáfolni. A Tiszából senki nincs ott, pedig Tarr Zoltán minisztert hívták. Mivel azonban Magyar Pétert nem engedték be a táborba, ezért a többi tiszás sem vesz részt a rendezvényen.

Magyar Péter még hétfőn, a parlamentben is arról beszélt, hogy elmenne, ha meghívnák. 

„És önök mégis gyávák meghívni erre a magyar miniszterelnököt. Miért van az, hogy a bujkáló Orbán Viktor ott lesz?”  

– kérdezte Magyar a parlamentben, majd hozzátette, hogy tavaly sem merték meghívni.

Németh Zsolt azzal indokolta, hogy Magyar nem kapott meghívót, mert szerinte a szervezőknek „úri joga, hogy kit hívnak meg egy általuk szervezett eseményre és kit nem”. Majd a miniszterelnök hangnemével egészítette ki az indoklását. 

„Magyar Péter folyamatosan minősíthetetlen hangnemben sértegeti politikai ellenfeleit, partnereit, beleértve a külhoni magyar vezetőket”

 – tette hozzá Facebook-bejegyzésében Németh.

Tusványost - egyelőre - nem temette maga alá a Fidesz választási kudarca, Németh Zsolt szerint jövőre is megrendezik, de a beszámolók alapján táborra mindenképpen rányomta bélyegét Orbán pártjának rendkívül gyenge választási eredménye.

Gubík mégis megérkezett

Múlt héten még az is kérdéses volt, hogy Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke elmegy-e a rendezvényre. Egy pártprogramra hivatkozva beszélt arról Gombaszögön, hogy talán idén kihagyja Tusványost. 

„Csütörtökre sajtótájékoztatót szerveztek a Nyitra megyei képviselőjelöltek”

 – magyarázta esetleges távolmaradását Gubík a Michal Šimečkával tartott pódiumbeszélgetésen a Gombaszögi Nyári Táborban. Végül azonban ott volt, a külhoni magyar politikusok pódiumbeszélgetésén vett részt. A Magyar Szövetség delegációja azonban idén sokkal „soványabb” a korábbi évekhez képest, nincs ott Pandy Péter, az OT elnöke és Őry Péter korábbi alelnök sem. 

Orbán tavalyi jóslata „rosszul öregedett” 

A tábor egyik legjobban várt eseménye évek óta Orbán Viktor szokásos beszéde, amelyre holnap (szombat) délelőtt kerül sor. Az elmúlt egy évben teljesen átalakult a magyar belpolitika, így Orbán 16 év elteltével újra ellenzéki politikusként mondhat beszédet. 

A tavalyi beszédében tett jóslatai azonban teljesen hibásnak bizonyultak. 

Orbán akkor még optimistán várta a 2026-os parlamenti választást, „cikluszárónak” nevezett felszólalásában arról beszélt, hogy a Fidesz akár 80 egyéni képviselői helyet is szerezhet a parlamentben, a 106-ból. 

Ehhez képest április 12-én 10 egyéni képviselői helyet szerzett a Fidesz-KDNP, listán pedig további 42 helyet. Orbán tavaly még újabb négy év kormányzást jósolt a Fidesznek. „Az a tervem, hogy jövőre ciklusnyitó előadást fogunk tartani” – mondta 2025 júliusában. Ehhez képest a Fidesz ellenzékben van, Orbán pedig nem is parlamenti képviselő. 

A volt miniszterelnök tavaly arról beszélt, hogy szerint egyre nő egy európai vagy világháború veszélye, Magyarország legfontosabb feladata pedig továbbra is az, hogy kimaradjon a konfliktusból. Ehhez energiafüggetlenségre, katonai erőre, gazdasági kapcsolatokra és regionális „békeszövetségekre” van szükség. Ukrajna gyorsított uniós csatlakozását elutasította, mert szerinte az háborút, gazdasági terheket és az uniós támogatások átrendezését hozná Magyarország számára. A magyar kormány azóta békülni látszik Ukrajnával, ugyan a keleti szomszéd gyorsított csatlakozását az EU-hoz Magyar Péter sem támogatja, de a csatlakozási folyamat elindításához – amit Orbán Viktor eddig blokkolt – hozzájárult. 

Véget ért az itt meghirdetett „illiberális állam” is

Orbán Viktor még 2014-ben jelentette be, hogy Magyarország nem „liberális demokrácia”, hanem illiberális állam. 

Példaként Szingapúrt, Kínát, Indiát, Oroszországot és Törökországot említette olyan országokként, amelyek szerinte nem liberális berendezkedésük ellenére – vagy részben éppen emiatt – versenyképesek lehetnek. 

A választások óta eltelt időben a Tisza a jogállami keretek megerősítésén, a korrupció letörésén dolgozik, amire szükség volt az uniós támogatásokhoz való hozzájutás miatt is. 

2024-ben itt hirdette meg a „magyar nagystratégiát”, ami szlovák politikai nyelvre „fordítva” részben a Fico által is hirdetett „négy égtáj külpolitikáját” jelentette. Orbán szerint az orosz–ukrán háború megmutatta, hogy a Nyugat korábbi globális dominanciája véget ér, a világ súlypontja pedig Ázsia felé tolódik.  

Élesen bírálta az EU háborús politikáját, az ukrán vezetést és a lengyel kormányt is. Donald Trump esetleges visszatérését olyan fordulatként ábrázolta, amely béketárgyalásokat és új amerikai külpolitikát hozhat. Ukrajna NATO-tagságát lényegében kizártnak tartotta, uniós csatlakozását pedig olyan kérdésként kezelte, amelyben Magyarországnak saját nemzeti érdekei alapján kell döntenie. Trump 2024-ben ugyan megnyerte az elnökválasztást, de az orosz-ukrán háborút nem sikerült befejeznie. 

2022: a magyarok nem „kevert fajúak” 

2022-ben, miután a Fidesz sorozatban a 4. parlamenti választást is kétharmados többséggel nyerte, az orosz–ukrán háborút, az energiaválságot és a világrend várható átalakulását állította beszéde középpontjába. Ezúttal is az EU-t bírálta, szerinte ugyanis Európa háborús stratégiája hibás, Ukrajna nyugati fegyverekkel sem tudja legyőzni Oroszországot, a szankciók pedig inkább Európát gyengítik. Azt jósolta, hogy a kontinens recesszióba kerülhet, Magyarország azonban megfelelő politikával „lokális kivétel” lehet. Ukrajna valóban nem tudta legyőzni Oroszországot, de sikeresen védekezik, ami a legtöbb elemző szerint szükséges a béketárgyalások elkezdéséhez. Az unió gazdasága valóban nincs a legjobb állapotban, de tudjuk azt is, hogy Magyarország sem lett „lokális kivétel”, az utóbbi években nullához közeli fejlődést mutatott a gazdasága. 

Ebben a beszédben hangzott el a legnagyobb nemzetközi visszhangot kiváltó kijelentése is. 

Orbán különbséget tett az Európán belüli népek keveredése és az Európán kívüli népességgel való keveredés között, majd kijelentette, hogy a magyarok „nem vagyunk kevert fajúak, és nem is akarunk azok lenni”. 

A megfogalmazást széles körben rasszistának minősítették; egyik régi tanácsadója, Hegedüs Zsuzsa emiatt lemondott. Orbán később azt állította, hogy kulturális, nem pedig biológiai értelemben beszélt.