Mohi atomerőmű: nagy lépés Szlovákiának és a régiónak is

mohi

Nagy eredményként kommunikálta Robert Fico miniszterelnök, hogy végre megérkezett az Országos Atomenergia-felügyelet (ÚJD) engedélye a mohi atomerőmű negyedik blokkjának elindítására. A lépéssel Szlovákia valóban energiaexportőrré válhat – miközben az energiaéhséggel küzdő közép-európai régióban nagy szükség van a hasonló beruházásokra.

Tegnap Branislav Strýček, a Szlovák Villamos Művek vezérigazgatója, Robert Fico (Smer) kormányfő és Denisa Saková (Hlas) gazdasági miniszter közös sajtótájékoztatón jelentették be a blokk elindítását – a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy megkezdték a nukleáris üzemanyag betöltését az erőműbe és a nyár végére csatlakoztathatják a hálózathoz, ha nem merülnek fel újabb technikai problémák. Atom-, víz- és szélenergia – a hőség mellett egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a régióban az energetikai projektek.

Átbillenti az mérleget

Strýček közölte, Szlovákia ezzel nukleáris energia-nagyhatalommá válik, ugyanis még Franciaországnál is nagyobbá, 77,5 százalékossá válik az atomenergiából származó energiaforrások aránya. Ami azonban ennél is fontosabb fejlemény lehet az energetikai kérdésekre különösen érzékeny Fico számára, hogy az új blokk beüzemelését követően Szlovákia áramexportőrré válik. Az ország erőművei a beüzemelést követően az előrejelzések szerint 37 terrawattórát termelnek évente 28 TWh-s fogyasztás mellett.

Más források alapján az új blokk az ország éves energiaszükségletének 13 százalékát fedezi. Szintén segíthet a beruházás az uniós klímacélok teljesítésében, az erőmű vezetése egy ponton kétmillió autó eltűnéséhez hasonlította az új blokk környezetvédelmi hatását.

Fico szerint erényként kell elkönyvelni, hogy a harmadik és negyedik mohi-blokk beruházása csak 6,7 milliárd euróba került, a valóságban azonban az üzembe helyezésre fordított költségek sokkal magasabbak az eredetileg tervezettnél. A mohi erőmű bővítése egyébként is évtizedekig elhúzódó, akadályokkal tarkított folyamat volt, hasonlóan a Magyarországon zajló paksi atomerőmű-bővítéshez. Még Csehszlovákiában kezdték meg a mohi expanzió tervezését, ami pénzhiány miatt elakadt, majd a 2010-es évek elejére tűzték ki a blokkok elindítását. Az évtizedekben mérhető csúszás több tényezőnek is köszönhető: a forráshiány és a dráguló konstrukciós munkálatok mellett minőségi aggályok is felmerültek – a néhány éve üzemelő harmadik reaktor mellett a negyedik beindítása azonban végleg lezárja a hosszú folyamatot.

Kell az energia

A gazdasági elemzők szerint az új blokkokra hosszú távon is nagy szükség van gazdasági szempontból, könnyen lehet, hogy idővel Szlovákia újra behozatalra szorul. A Szlovákiába érkező, nagy energiaigényű gyárak és a megnövekedő lakossági fogyasztás miatt a jövőben jelentősen nőni fog az ország energiaszükséglete, egyes projekciók szerint 2050-re évi 45 Twh-ra, azaz a jelenlegi fogyasztás csaknem duplájára lenne szüksége Szlovákiának.

Energiapolitkai szempontból nincs hiány hosszú távú koncepciókban. A kormány a problémán további projektekkel segítene, de a kapcsolódó beruházások inkább az ellentmondásos megítélésésükről maradtak emlékezetesek.

Az Egyesült Államok felé tett hangsúlyos gesztusnak számít az apátszentmihályi (Jaslovské Bohunice) erőmű bővítésére vonatkozó törekvés. Az erőmű két blokkja a tervek szerint 2040-re készülhet el és a Westinghouse bevonásával épülhet meg – a hasonló projektek évtizedes csúszása miatt ezt a beruházást is érdemes fenntartásokkal kezelni.

Az atomenergia-projektek mellett két nagy beruházást érdemes megemlíteni a vízi energia terén. Folyamatosan napirenden van az egyetlen teljesen állami tulajdonban levő létesítmény, a bősi erőmű korszerűsítése, de konkrét pályázati kiírás híján nem tudni, egyáltalán mikor kezdődhet el az egy atomerőmű-blokknak megfelelő létesítmény rekonstrukciója. Az időszaki energiaingadozáson segítene a málnapataki (Málinec) szivattyús-tározós erőmű, Tomáš Taraba gyorsan bejelentett és kurtán-furcsán engedélyezett projektje, amelyet azonban polgári tiltakozások és környezetvédelmi aggályok öveznek.

A megújuló energiaforrások terén pedig szintén problémákba futott bele a kormány – környezetvédelmi és a látképpel összefüggő országos, leginkább Dél-Szlovákiában érzékelhető tiltakozások övezik az európai forrásokból létesítendő, szélerőművek fejlesztésére kijelölt zónákat. A változó közhangulatra jellemző, hogy egyelőre tiltakozás nélkül maradt a Magyarországon már a Magyar-kormány által beharangozott projekt, ami szintén nagyon hasonló problémát érint.

Kapcsolódó cikkünk
Nem megfelelő hozzászólás jelentése

Nem megfelelő a hozzászólás?

A szabályokat sértő hozzászólás jelentéséhez jelentkezzen be, vagy töltse ki az űrlapot.
Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?