Elhunyt Lábik János

Drága János,

interjúra készültem, nem nekrológra. Úgy értesültem, jobban van és lelkesen készül a februári kiállításra. Örültem a hírnek, mert abban bíztam, hamarosan sort kerítünk a beszélgetésre is, amit nyár óta halogatunk. Megdöbbentem, mikor vasárnap megtudtam a szomorú hírt: itt hagyott minket.

Legutóbb Nyilasi Tibor emlékkiállításán találkoztunk. Lábik János félrevont és cinkos kacsintással közölte: úgy hallotta, ő kapja a Szent István-emlékérmet. „De ez még titok, nehogy megírja!” – kötötte a lelkemre. Bólintottam, és nem árultam el neki, hogy már hallottam a kuratórium döntéséről. A Szent István-emlékérem erkölcsi elismerése volt annak az őstehetségnek és kitartásnak, ami Lábik János alkotói pályáját és művészet-szervező tevékenységét jellemezte. Az autodidakta festő születése óta Párkányban élt és alkotott, de szellemi hazájának Esztergomot tartotta, ahol iskoláit végezte és a képzőművészek körében társakra lelt, akik befogadták és munkára ösztönözték. Később Párkányban ő is képzőművészeti kört alapított, nevéhez fűződik a városi galéria megalapítása is. Művészetszervező tevékenysége összekapcsolta a szlovákiai és a magyarországi kulturális életet. 1999-ben Párkányban Pro Urbe díjjal tüntették ki. A Duna, a Garam és az Ipoly mente, a természet színpompája és a szülőföld szeretete fontos és meghatározó szerepet játszott abban, hogy Lábik János elsősorban tájképei révén vált ismertté. Alkotásai a szlovákiai és magyarországi galériák mellett fellelhetők csehországi, romániai, ausztriai, svédországi, izraeli, japán, ausztrál kiállítóhelyiségekben és magángyűjtemé-nyekben is. Szelíd elhivatottsággal és csendes elszántsággal végezte munkáját akkor is, amikor úgy érezte, erőfeszítése hiábavaló. Nem vonult sértett műtermi magányba, nem zárkózott el a pályatársaktól, érdekelték a világ hírei, rendszeresen olvasta a napi sajtót. Nyilasi Tibor emlékkiállításának szervezését is ő vállalta. „Tibor nagyon készült erre a rendkívüli alkalomra. Sajnos a végzet közbeszólt. A tervezett nagyszabású kiállítás helyett kamarakiállítással emlékezünk meg jubileumáról” – mondta a tárlat kapcsán. A sors furcsa fintora, hogy János is egy hónappal tervezett kiállítása és két hónappal 85. születésnapja előtt indult el a fényeken és árnyakon túlra.

Búcsúztatása január 24-én (szerdán) 14 órakor lesz a párkányi új temetőben. Tervezett kiállítása február 22-én az érsekújvári VUNAR galériájában lesz.

Gulyás Zsuzsanna