Egyre inkább élhetetlenné válik az Öreg-Duna számos őshonos dunai halfaj számára

“Az Öreg-Dunában rendkívül kevés a víz, mert a víz jelentős részét a Pozsony melletti bősi felvízcsatornába vezetik. Azon a részen hatalmas mennyiségű üledéket és iszapot láttunk, amelynek egyáltalán nem kellene ott lennie" – figyelmeztetett Bořek Drozd halökológus. Ez az állapot Drozd szerint negatív hatással van a halállományra is. Bár a fajok megjelenítése viszonylag stabil, a populáció száma az utóbbi években jelentősen csökkent.

A szakemberek szerint az ágrendszer tele van közönséges pontyhalakkal, azonban az áramláskedvelő halak rendkívüli csökkenését regisztrálják. Ilyen őshonos csoport például a tokfélék, amely a rossz életkörülmények miatt teljesen eltűnt az Öreg-Dunából. "Ez a bősi vízerőmű építésének és nem megfelelő üzemeltetésének köszönhető, amely az Öreg-Duna egyedülálló ökoszisztémáját figyelembe véve a vízhiányban, az elégtelen áramlási viszonyokban, a víz túlmelegedésében és az intenzív üledékképződésben nyilvánul meg" - mondta Drozd. Megjegyezte azt is, hogy ezt a hatást a globális klímaváltozás csak súlyosbítja. A környezetvédők emlékeztetnek arra, hogy Szlovákia elkötelezte magát, hogy 2027-re, az irányelveknek megfelelően, ideális ökológiai állapotot ér el az Öreg-Dunán. "Ez tehát egy rendkívül nehéz versenyfutás az idővel" - állapították meg. 

Az invazív halfajok is elszaporodtak a Dunában, ami tovább rontja a helyzetet. Különösen ilyen a fehér busa, amely komoly veszélyt jelent az őshonos fajokra. A szakértők szerint ez az eredetileg ázsiai hal spontán szaporodásba kezdett, és különösen a folyó fő medrét árasztotta el. "Ennek tanúi lehetünk például a Komárom melletti településeken, ahol a motorcsónak hangjától megrémülve a csónakba ugranak a halak" - mondták a szervezet képviselői. Drozd szerint az őshonos széles kárász teljesen eltűnt az ágrendszerből, helyét a nem őshonos és erősen invazív ezüstkárász vette át. 

A LIFE Living Rivers projekt részeként 2023 óta rendszeresen, évente kétszer megfigyelést végeznek az Öreg-Dunán, valamint más helyszíneken. A cél az, hogy a bősi és a dunacsúnyi vízerőműveknél megfelelő intézkedéseket javasoljanak hallépcsők létesítésére.

Idén a folyó 13 szakaszán és annak ágrendszerében zajlott a megfigyelés augusztus 4. és 9. között – nappal és éjszaka. Az összes kifogott halat megszámolták, lemérték, majd visszadobták a vízbe. Sikerült feljegyezni közönséges és ritka halfajokat is. A ritkább halak közül fogtak például magyar bucót, selymes durbincsot, gardát, halványfoltú küllőt és leánykoncért, valamint más, európai jelentőségű fajokat. A megfigyelést az Állami Természetvédelmi Hivatal, a Környezetvédelmi Minisztérium, a Vízügyi Kutatóintézet, a WWF Szlovákia és a Szlovák Horgászszövetség tagjai segítették.

A megfigyelés eredményéről a TASR hírügynökséget a WWF Slovakia környezetvédelmi szervezet tájékoztatta.

(tasr)