Árt a Csallóköznek az Insula Magna? Elöntheti az árvíz Pozsonyt? – megegyezés készül Bős-Nagymaros ügyében

A Fico-kormány megalakulása után felgyorsultak a tárgyalások Szlovákia és Magyarország között a bős-nagymarosi vízlépcsőről szóló megállapodásról. Erre a megállapodásra a hágai Nemzetközi Bíróség kötelezte a két államot még 1997-ben, de ez a megállapodás azóta sem jött létre. Pedig a bíróságot közösen kereste meg a két fél: 

Szlovákia azt kifogásolta, hogy Magyarország egyoldalúan felbontotta az erőmű építésére kötött szerződést és nem építette meg a nagymarosi vízlépcsőt, a magyar fél pedig azt, hogy Szlovákia elterelte a Duna vizének 80-90 százalékát a régi mederből a bősi erőmű felvízcsatornájába. 

Vagyis a megállapodás egy 27 éves, sokszor leállt tárgyalási folyamat végére tenne pontot.  

A felek azonban egyelőre csak azt hangsúlyozzák, hogy a tárgyalások folynak, de részleteket nem árulnak el. „Bízom benne, hogy a szakértői csoportok eredményeivel összhangban fokozatosan olyan állapotba érnek a tárgyalások, hogy a két kormányfőnek bemutathatjuk az eredményeket, amelyek 30 év pereskedés után pozitív eredményt hoznak, és megteremtik a még szorosabb együttműködés feltételeit” – mondta még júniusban Tomás Taraba (SNS) környezetvédelmi miniszter. Akkor tárgyalt ugyanis Lantos Csaba magyar energetikai miniszterrel. 

A szlovák környezetvédelmi minisztérium most nem is válaszolt a megállapodással kapcsolatos kérdéseinkre, választ kaptunk azonban a minisztérium hatáskörébe tartozó Bős-Nagymarosi kormánybiztostól. 

A kétoldalú megbeszélések a magyar partnereinkkel folyamatosak, ma még korai és kontraproduktív lenne megelőlegezni a tárgyalások eredményét

 – válaszolt szűkszavúan a kérdéseinkre Peter Molda kormánybiztos.  

A magyar kormány hallgat

A magyar féltől ennyi tájékoztatást sem kaptunk, sem Lantos Csaba energiaügyi miniszter, sem pedig Czepek Gábor államtitkár, a Bős-Nagymarosért felelős kormánybiztos nem válaszolt a kérdéseinkre. Pedig a megállapodás már tényleg közel lehet, Michal Kiča, a Demokraták párt környezetvédelmi szakértője már szeptember elején azt várta, hogy hamarosan a kormány elé kerülhet a megállapodás tervezete.  

Az ellenzék félreverte a harangot  

Kiča ugyanakkor félreverte a harangokat is: arra figyelmeztetett, hogy a megállapodás része lehet a magyar Insula Magna projekt megvalósítása, amely hátrányos Szlovákia számára. Ők jöttek ki azzal az információval, hogy az államközi megállapodás része lenne, hogy az Öreg-Duna medrében négy helyen gátat építenének, amely egy nagyobb projekt, az Insula Magna része. „Egy ilyen megoldás éles ellentétben áll Szlovákia nemzeti érdekeivel, számunkra egyenesen hátrányos lehet” – jelentette ki Michal Kiča. Az előző kormány környezetvédelmi államtitkára szerint a projekt környezetvédelmi és árvízvédelmi szempontból is hátrányos, szerinte a projekt megvalósítása „gyakorlatilag a Duna eredeti karakterének a teljes tönkretételét” jelenti. 

Veszélyeztetné a talajvíz szintjét a Csallóközben és komoly árvízvédelmi kockázatot okozna Pozsonyban

 – tette hozzá Kiča. Szerinte ez a megoldás lehetetlenné tenné a hajózást az Öreg-Duna medrében abban az esetben, ha például a bősi vízmű meghibásodása miatt leállna a hajóközlekedés a felvízcsatornán keresztül. 

Molda: Az Insula Magna csak az egyik alternatíva 

Peter Molda szlovák kormánybiztos is ismeri az Öreg-Dunába tervezett fenékgátakra vonatkozó elképzelést, de szerinte ez csak az egyik lehetséges megoldás. 

A gátak és az Insula Magna projekt csak egy a több alternatív megoldás közül, amelyek célja a természeti környezet helyzetének javítása az Öreg-Duna medrében, amelyekről a magyar delegáció tájékoztatott

 – válaszolta lapunknak Molda. A tárgyalásokról a kormánybiztos készít jelentést, amelyet majd a kormánynak kell jóváhagynia. Arra a kérdésre azonban már nem válaszolt, hogy ez a jelentés mikorra készülhet el. 

A projekt nem ismeretlen a szlovák vízügyesek körében sem, a Szlovák Vízgazdálkodási Vállalat (SVP) legalábbis nem utasítja el teljes egészében a megvalósítást. „A projektet a magyar fél bemutatta a Szlovák Vízgazdálkodási Vállalatnak. A projekt célja a magyarországi Szigetköz és a szlovákiai Csallóköz tartós és sokoldalú fejlesztése” – válaszolta lapunk kérdésére Marián Bocák, az SVP szóvivője.  

Szerinte azonban a szlovák felet csak a projekt egy kis része érinti. 

A projekt 18 munkacsomagot tartalmaz, és csak a 18. foglalkozik az Öreg-Duna medrének és a hozzá kapcsolódó ágrendszernek a rehabilitációjával

 – mondta Bocák. Az egész projektet azonban nem akarja értékelni. „Az eredményeket csak bemutatták, nem voltak tárgyalások témái, ezért a projektre vonatkozó kérdésekhez nem tudunk hozzászólni” – válaszolta a szóvivő. 

Hozzátette azonban, hogy az Öreg-Duna medrének bármilyen átalakítása a Bős-nagymarosi Vízlépcsőrendszer szlovák és a magyar kormánybiztosainak a hatáskörébe tartozik. 

Mi az Insula Magna 

Habár az Insula Magna nem túl régi projekt, már több fórumon is bemutatták, így nem kellett, hogy meglepje a szlovák vízügyeseket. 2021-ben indult, az Európai Unió finanszírozásában valósult meg, és a hivatalos honlapja szerint 900 millió forintot, vagyis 2,25 millió eurót költöttek rá. A meghatározása szerint – a Demokraták párt véleményével szöges ellentétben – ez egy olyan környezetvédelmi projekt, amely az Öreg-Duna mindkét odlalának használna. 

Az »Insula Magna - Komplex Vízgazdálkodási és Fenntartható Fejlesztési Program« elnevezésű projekt célja egy olyan hosszútávú és sokoldalú fejlesztési koncepció kialakítása, amely lehetővé teszi, hogy a Szigetköz-Csallóköz térsége határon átnyúló, európai fenntartható és mintaadó fejlesztési területté váljon. Az ikertérség fejlesztésének mottója: »A víz összekapcsol, nem pedig szétválaszt.«

 - áll a projekt ismertetőjében. 

A projekt gazdái az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság és a győri Széchenyi István Egyetem voltak. Megkerestük mindkét intézményt, de a projektet egyikük sem akarta kommentálni, éppen a folyamatban lévő kétoldalú tárgyalások miatt. „Nem akarjuk akadályoznia megállapodást” – indokolta az Új Szó-nak az egyik szervezet képviselője, aki nem akarta felfedni kilétét. 

Természetvédők: a fenékgátak javíthatnák az ágrendszerek állapotát 

Az Insula Magna a magyar környezetvédők szerint egyértelműen javítaná az élővilág helyzetét a Duna szlovákiai és magyarországi oldalán egyaránt. 

A helyzet jelenleg az, hogy az Öreg-Duna vízszintje négy méterrel alacsonyabb, mint az ágrendszer vízszintje, és a kettő között ma nincs ökológiai kapcsolat

 – magyarázta az Új Szónak a jelnelegi állapotot Fűzfa Zoltán környezetvédelmi szakember, biológus. – Ezt a kapcsolatot a négy fenékgáttal meg lehetne valósítani mindkét oldalon.”  

Egyes ellenzéki szakpolitikusok éppen ezeknek az fenékgátaknak vagy fenékküszöböknek a tervezett kiépítését bírálják. 

A fenékküszöbökkel kicsit vissza lehet emelni az Öreg-Duna vízszintjét, és felette ki lehet nyitni a szlovák és a magyar oldali ágrendszert is, és össze lehet kapcsolni ezeket

 – magyarázta Fűzfa. – Ökológiailag halak, csigák, rákok, kétéltűek, tehát minden élőlény számára átjárható lenne a két ágrendszer.” 

Dunavit: a projekt segíthet a szlovák ágrendszer állapotán is

Fodor Péter, a szlovákiai Dunavit – Dunamenti Tájvédelmi Társulat egyik alapítója kicsit óvatosabb, úgy látja, hogy az Insula Magna tervnek a pozitív hatások mellett esetleges negatív hozadékai is lehetnek a Duna ágrendszerének szlovákiai oldalán. 

A projektet nekünk is bemutatták, ez alapján úgy látjuk, hogy a jelen helyzetet figyelembe véve akár még javíthatna is a szlovákiai ágrendszer jelenlegi állapotán, mivel az öreg Duna vízszintjének több fokozatban megvalósuló lépcsőzetes megemelésével újra élő összeköttetés jöhetne létre a két oldali ágrendszer és a főfolyam között

 – mondta az Új Szónak a környezetvédő-biológus szakember.  

A problémát abban látja, hogy szlovák oldalon nincs igazán akarat és forrás sem az ágrendszer területgondozására. „Az Insula Magnának – mint minden beavatkozásnak a természetes vízfolyásokba - lenne negatív következménye is, például lelassulna a vízáramlás az Öreg-Dunában. Azonban nem lehet elvonatkoztatni a bősi vízmű létezésétől és az elmúlt másfél évszázad mederkiegyenesítő beavatkozásaitól, amelyek során a víz áramlása az öreg mederben jelentősen felgyorsult és az elterelés miatt jelentősen lecsökkent a vízmennyiség. Sajnos nem látunk állami szinten sem ötletet, sem akaratot arra, hogy az összetettebb kezelés, területgondozás elinduljon” – mondta Fodor.  

Szerinte Szlovákiában minden érdek fontosabb, mint a természetvédelem kérdése, a természet érdeke. Ha jönne az ágrendszerben és a főmederben egy vízszintemelkedés, vízdinamika-javulás, az a jelenlegi állapothoz képest – biológiai és ökológiai szempontból mindenképpen – javulást jelentene a területnek. „A szlovákiai ágrendszernek jót tenne, ha újra élő összeköttetés jönne létre az Öreg-Dunával” – mondta a szakember. 

Fodor: mi sajnos egyszerűen alárendeljük a terület működését a bősi vízerőműnek  

A vizes ökoszisztémákhoz mindig óriási fajmennyiség kötődik, ezek a leggazdagabb ökoszisztémák. Ha valahonnét vizet veszünk el, azzal a fajgazdagságot, a terület egészségét támadjuk. „A környezetvédelem egyik alaptétele, hogy a nagy ökoszisztémák mind egységesek – magyarázza Fodor. – Ha mi ezt szétszabdaljuk, ahogyan ez történt a Duna belföldi deltája, a Szigetköz és a Csallóköz esetében, amelyet terhel még a felvízcsatorna és az erőmű is, akkor alapvetően beleszóltunk a táj fajgazdagságába, az ökológiai egészségébe – ezzel nem lehet vitázni, aki mást mond, az hazudik.”   

Szerinte mielőbb el kellene kezdeni a folyó egészének átgondoltabb és átfogóbb kezelését. 

Az Insula Magna tervezete egy erre létrejött kísérlet. Nem biztos, hogy ez a legjobb megoldás, de annyira súlyosnak tartom a terület elszegényedését, a kétoldali ágrendszer szétbombázását, hogy meg kellene fontolnunk minden lehetőséget

 – mondta Fodor.   

A jelenlegi állapotot nem is tartja valódi területmenedzselésnek. „Mi sajnos egyszerűen alárendeljük a terület működését a bősi vízerőműnek, és elhanyagoljuk az egyik legfőbb emberi jogunkat, az egészséges környezethez való jogot” – véli a szakember. 

„Az ágak nincsenek összekötve a folyóval, egyszerűen száradnak ki” 

A szlovákiai ágrendszer legnagyobb problémája szerinte az ágak lezárása. „A vízdinamika alig működik, bár ezen némileg javítottak azok a vízmenedzsment-változások, amiket az utóbbi 3 évben éppen a természetvédők követeltek ki, de a terület legnagyobb részén most is többnyire áll a víz, az ágak nincsenek összekötve a folyóval, egyszerűen száradnak ki – magyarázta Fodor. – Volt egy, szinte a világon egyedülálló belföldi deltánk, ami néha dinamikus, néha állóvizes helyzetet hozott létre, hogy aztán újra átmossa a területet, vagyis nagyon sokféle vízdinamikát eredményezett, és ennek köszönhetően itt tartottuk a vizet a tájban. Ehelyett most nagyon gyorsan átfolyatjuk a vizet az ország, a Csallóköz területén, ami nagyon súlyos probléma. A víz már ma is óriási kincs, és egyre nagyobb lesz. Ezért aztán a kapásból feltörő elutasítás és a hisztériakeltés helyett inkább behatóbban meg kellene vizsgálni, hogy természetvédelmi és vízügyi szempontból milyen hozadékai és hátrányai lehetnek az Insula Magna elképzelésnek.” – magyarázta Fodor. 

A fenékgátakat tesztelni kell 

Szlovák ellenzék részéről felmerült, hogy a fenékgátak növelnék az árvízveszélyt, akár még a folyó pozsonyi szakaszán is. Fűzfa elismeri, hogy a fenékgátaknak lehet árvízi hatása, de az nem igaz, hogy növelnék az árvízveszélyt, Pozsonyban biztosan nem. 

A fenékgátaknak lehet árvízi hatása, de biztosan nem a pozsonyi szakaszon. A Kis-Csallóközben, Vajka, Doborgaz, Nagybodak, Süly esetében lehet hatása, akárcsak a magyarországi oldalon Dunasziget, Kisbodak, Püski, Remete, Lipót esetében is lehet árvízi hatás, de anélkül, hogy meglenne az árvízbiztonság nem építhetnek, nem tervezhetnek semmit a Dunán

– magyarázta a szakember.  Szerinte a fenékgátakat a végig kell tesztelni, egészen addig, amíg nincs teljes árvízbiztonság. Olyana gátakat szerinte Magyarországon sem építhetnek, ami az árvízbiztonságot veszélyezteti. 

A vízi útvonal veszélyeztetésére vonatkozó érvet Fűzfa teljesen értelmetlennek tartja. 

Az Öreg-Dunán most sincs nagyhajóforgalom, kizárólag evezős hajóforgalom van, kajakosok, kenuk mennek rajta most is. Ezek a fenékgátak megkerülhetőek lesznek mindkét irányból

 – mondta az Új Szónak Fűzfa. A fenékgátak nagyobb hajók számára is átjárhatóvá tehetők, minden csak pénzkérdés. „Megépíthető a projekt zsilipekkel is, csak ez sokszorosára növelné a projekt költségvetését” – mondta Fűzfa. Az Öreg-Dunán a bősi vízlépcső üzembe helyezése óta nincs nagyhajóforgalom, jelenleg ezt sem az Öreg-Duna vízszintje, sem a meder állapota nem tezsik lehetővé. 

Milyen állapotban van a szlovákiai ágrendszer? 

Itt nálunk még vízió sincs arról, hogy mi lenne a hosszútávú célunk az ágrendszerrel, ahogy egyébként sajnos az egész Csallóköz számára sem létezik egy egységes távlati koncepció, arculati stratégia, véli Fodor Péter 

Mindenképpen fontosnak tartanánk egy komplex szakmai felmérés elvégzését a terület állapotát illetően, a szlovák oldalon nem tudunk arról, hogy létezne olyan dokumentum, amelyre támaszkodni lehetne

– mondta a szakember.  Szerinte az lenne a legfontosabb, hogy a helyzetet a két ország közösen kezelje, közösen határozzák meg a célokat. „Magának a jelenlegi fizikai állapotnak a megoldására nyilván több lehetőség is felmerül, annak függvényében, hogy mi lenne a végső célunk az adott területtel – véli Fodor. -  Mi azt tartanánk elsődleges szempontnak a célok meghatározása során, hogy a terület egységes ökoszisztéma alapú kezelése legyen a legfontosabb szempont, amelynek nyilván a megfelelő mennyiségű és módú vízellátás az alapja.”