Megegyezés születhet a bősi erőmű kapcsán

A napokban a magyarországi Telex hírportál számolt be arról, hogy egyre intenzívebbé válnak az egyeztetések a bősi erőmű kérdésében. A hír apropóját Czepek Gábor korábbi dunai kormánybiztos győri egyetemi előadása adta. Czepek jelenleg a magyar–szlovák energetikai infrastruktúra-fejlesztésért felelős biztos, ebben a minőségében pedig több tárgyaláson is részt vett a szlovák delegációval. A megbízása márciusban történt, mandátuma kimondottan arra szól, hogy megoldást találjon a problémára.

A tárgyalások több körben is zajlottak és nagyon aktív ütemben zajlik a megoldások keresése. A szlovákiai környezetvédelmi minisztérium júliusban tájékoztatott a tárgyalások menetéről, a tárca szerint fél év alatt öt kétoldalú egyeztetésre került sor a szlovák és a magyar fél között. A megbeszélések célja, hogy a két ország miniszteri szinten beterjesszen a saját kormányának egy-egy javaslatot arra, miként képzelik el a Szlovákia és Magyarország közti kapcsolatok rendezését.

Történelmi ellentétek

A bősi vízerőmű témája történelmi konfliktusokkal terhelt. A magyar és csehszlovák kormány még 1963-ban kezdte el és bő tíz évvel később fejezte be egy közös, bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer projektjének kidolgozását, amely mindkét ország áramtermeléséhez hozzájárult volna, viszont számolt a Duna elterelésével és az alapvető tájjelleg megváltoztatásával. Az államközi szerződésben vállalt kötelezettségektől azonban Magyarország a téma kapcsán kibontakozó környezetvédelmi-civil ellenállás kapcsán elállt, a tiltakozás hatására az ország 1989-ben hivatalosan is feladta a nagymarosi duzzasztó és erőmű építésére vonatkozó terveket.

Ezzel szemben Csehszlovákia, illetve az erőmű építését és üzemeltetésként jogutódként átvevő Szlovákia álláspontja nem változott, a Duna egyoldalú elterelésével és a bősi erőmű turbináinak beüzemelésével a kilencvenes évek elején az erőmű megkezdte a működését, tiltakozást kiváltva Magyarországon – és alapvetően megváltoztatva a Szigetköz, valamint a Csallóköz vízgazdálkodását. A szlovák és a magyar fél csak késve állapodott meg a Duna ideiglenes vízmegosztásáról és a hágai Nemzetközi Bírósághoz fordultak, a testület Magyarországot a szerződés felmondásáért, Szlovákiát a jogtalan üzembe helyezésért marasztalta el. A vízmegosztás kérdésében azóta sem született végleges megoldás, ahogy a folyamat rendezését is aktuálpolitikai érdekek nehezítették – mindkét országnak fel kellene adni hozzá az évtizedek óta vallott pozícióját.

Megoldás hamarosan

A szlovák és a magyar fél részéről érkező információk összhangban vannak egymással: mind Czepek, mind pedig a környezetvédelmi tárca arra utalt, hogy a közeljövőben – idén vagy a jövő év elején – beterjesztik a problémakör megoldására szolgáló alapelveket.

A nyilvánosságra kerülő információk alapján elképzelhető, hogy mind a két fél számára előnyös kompromisszum születik. Az ipari nagybefektetések miatt további energiaforrásokra szoruló Magyarország például kedvezményes áron juthat hozzá a bősi vízerőműben megtermelt áramhoz. A szlovák fél a megállapodásért cserébe a magyarokkal összhangban rendezheti a szigetközi és csallóközi vízellátás, valamint a régiós infrastruktúra helyzetét. Hogy pontosan milyen kompromisszumos megoldást talál Magyarország és Szlovákia kormánya, azt egyelőre nem látni – a Telex szerint a magyar fél például négy fenékküszöböt, azaz beépített betonelemeket helyezne el az Öreg-Dunán, amely megemelné a folyó vízszintjét. Czepek előadása szerint a térséget egy határon átnyúló, európai fenntartható fejlesztési területté is szeretnék átalakítani.