Gyerekkoromban húsvét hajnalán évente újraismétlődő jelenet volt, ahogyan lehunyt szemmel hallgatózom, amikor az édesapám kisurran hajnalban a hálószobából. Beállítja kíméletesen langyosra a csapot, majd megtölt két kispoharat vízzel. Az egyikkel visszasiet édesanyám ágyához, és még mielőtt meghallanám anyuska alkalomhoz illő méltatlankodását, máris ott terem az ágyamnál, és az arcomba loccsantja a vizet. Elmaradhatatlan a „Zöld erdőben jártam…”, és saját kezűleg fonott, pántlikás subra is van a kezében.
Kiszakadni az idő „suholásából”
Még ma is mosolyra fakaszt apám gyermeki lelkesedése, szeretettel teli húsvéti köszöntése, holott már messze jár. Meg sem köszönhetem neki. Amikor régi húsvéti hagyományokról próbáltam faggatni, apuska mindig azt mondta, ehhez sokkal jobban ért Holec Ilona népdalénekes, a népművészet mestere Zoboralján, aki anyai ágon az unokatestvére. Egyszer az ünnepek kapcsán valóban felkerekedtem hozzá Alsóbodokra, és nem mindennapi beavatásban volt részem. Holec Ilona elmondta, a szűkebb rokonság húsvét vasárnapján érkezett meghitt beszélgetésre, sonkalakomára. A férfiak a túrós lepénynek, mákos és a diós kalácsnak örültek a legjobban, na meg az ízes bodoki bornak. Ilyenkor minden házban megtisztogatták a sublót tetején lévő szentek szobrait, virágokkal díszítették a házat, ragyogtak az ablakok. Húsvét hétfőjén már csapatokban jártak a legények a házakhoz, és a locsolásért kilencpusztás, kácsafarkas, tökmagos, keszkenyőcskés, keresztes mintájú bodoki hímzett tojást kaptak. Ma már inkább csokoládét és pénzt adnak az érkezőnek.
Zoboralján a fiúk és a férfiak nem jártak vesszőből font virgáccsal vagy subrával, mint a mátyusföldiek. Ellenben Zoboralján is divat volt a suholás, a vesszőzés, ám ez a lányok dolga volt, amikor a húsvéthétfőt követő kedden visszamentek az őket előző napon megöntöző legényekhez. Visszasuholták őket!
Mostanság inkább elmenekülünk a locsolók elől, vagy népszerű kirándulóhelyeken találkozunk a szeretteinkkel, a rokonsággal. Olyannyira „suholnak” bennünket a hétköznapok, hogy azt a néhány értékes szabadnapot másképpen, másutt szeretnénk megélni. Újabb rémisztő hírek, telefonhívások és közösségi oldalak pásztázása nélkül igyekszünk nyugalmat és békét találni, meglelni az utat önmagunkhoz. Vezessenek el ösvényeink a tavaszi megújuláshoz!
Figyelem! Felnőtt tartalom!
Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.