Egyetlen igazi kincsünk a tehetség

Az idei konferencián is zsúfolásig megtelt a teremSzabó Ottó felv.A hazai magyar közoktatás kétnapos szakmai konferenciáján a téma a tehetségfejlesztés és tehetséggondozás volt. Az idei találkozó talán kissé feszültebb légkörben telt a készülő közoktatási törvény árnyékában, amelyet éppen a pedagógusok kísérnek aggódó figyelemmel. Pék László, a Szlovákiai Magyar Pedagógus Szövetség elnöke köszöntő beszédében elmondta, hogy a tehetségfejlesztést sokan a tömegnevelés magasabb szintjének tartják. A jelenlegi nézet, hogy manapság mindenki tehetséges valamiben. Mai világunkban szinte minden téren átlag feletti teljesítményeket várnak el az egyéntől, amelynek fő záloga a jó iskola, a megfizetett pedagógus, és nem utolsósorban a harmonikus családi háttér. A tehetségek kiművelését pedig különféle módszerekkel, emelt óraszámmal, differenciált oktatással, versenyek rendezésével próbálják elérni. Emellett viszont csak nagyon lassan gyarapodnak a támogatói ösztöndíjak. Pedig a tehetségek kiművelése lehetőséget jelent az iskolának és kitüntetést a pedagógusnak. Mivel a tehetség ma a világ legkeresettebb árucikke, nagy vonzóerőt gyakorolnak rájuk a környező országok, főként Magyarország és Csehország. Ezért rendkívül fontos feladat az is, hogy a kiművelt tehetségeket itthon is tudják tartani. Különben az történik, amit Czeizel Endre orvosgenetikus előadásában viccesen megjegyzett, hogy azért van annyi magyar származású Nobel-díjas, mert időben távoztak Magyarországról. A találkozó másnapján Szigeti László parlamenti képviselő előadásában az értelmiség és a politika felelősségvállalásáról beszélt, emellett kitért az oktatási törvénytervezetre, amely májusban kerül majd második olvasatba. Szigeti elmondta, hogy elkezdődött a párbeszéd a törvényről. Csermely Péter budapesti egyetemi tanár a tehetségek segítéséről és a tudományos kutatásról adott elő. Miloš Novák, a Besztercebányai Kerületi Tanügyi Hivatal vezetője kifejtette nézetét, hogy hol tart ma a pedagógusok tehetséggondozása Szlovákiában.

Az előadások után a hagyományos szekcióülések következtek. A kísérőprogram keretében a gútai Magyar Tannyelvű Szolgáltató és Kézművesipari Szakképző Magánközépiskola diákjainak munkáiból adtak ízelítőt. Üdítő színfoltja volt az estnek a kassai Márai Sándor Gimnázium kisszínpadának, a KGSZT-nek a fellépése. Előtte azonban komorabb légkörben 15 perces csendes demonstráció zajlott a készülő oktatási törvényre reagálva. Pék László, a pedagógus szövetség elnöke felolvasta a tiltakozás szövegét, amely a törvénytervezet kisebbségeket érintő hátrányos pontjait vette sorra. Ha nem teljesülnek a pedagógus szövetség által emelt kifogások a csökkentett óraszám, a magyar tanfelügyelet és az alternatív tankönyvek tekintetében, a tiltakozást a jövőben is folytatni kívánják.

Ezt követően átadták a Felvidéki Pedagógus Díjat, amelyet idén Stirber Lajos, a komáromi Jókai Alapiskola nyugalmazott pedagógusa kapott. A rozsnyói pedagógustalálkozón első alkalommal osztották ki a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének Díját, mégpedig négy kategóriában. Kiváló módszertani, nevelési, szakmai és tudományos eredményért Erdélyi Margit komáromi pedagógus, a szlovákiai magyar nyelvű oktatást támogató tevékenységéért Horváth Valéria tejfalui pedagógus és Szokol Dezső gútai pedagógus, a tehetségek felkarolásáért és gondozásáért Nádasdy Hilda és János, királyhelmeci pedagógus házaspár kapták a díjat. Ezen kívül Pedagógus Életpálya Díjban ketten részesültek, Pápai Katalin tornai és Kalácska József komáromi pedagógus. A kétnapos szakmai konferenciát a tehetséggondozás és tehetségvesztés témájában érdekes pódiumbeszélgetés és Czabán Samu szobrának megkoszorúzása zárta.