Csatornahálózat-építés

Nagytárkány. Idén a település valamennyi közintézményét: az alapiskolát, az óvodát, a postát és a községi hivatal épületét is a szennyvízhálózatra kapcsolhatták Nagytárkányban. A falu vezetése a 2000-es tiszai ciánszennyezés után döntött a közműhálózat megépítéséről. Akkor szakemberek állapították meg, hogy a folyóból a talajba jutott szennyeződés rendkívüli veszélyt jelent az itt élőkre. Kis- és Nagytárkányban ezt követően minden lakott családi házba bevezették az ivóvizet. Kopasz József polgármester lapunknak elmondta, a csatornahálózat építését a múlt évben kezdték meg. A környezetvédelmi minisztériumtól akkor mintegy ötmillió koronás támogatást nyertek pályázati úton, amihez az önkormányzat további ötszázezer korona önrésszel járult hozzá. A munkálatok idén tovább folytatódtak, ugyanis a minisztériumtól újabb három és fél millió korona érkezett. Ebből az összegből a falu utcáinak mintegy négy kilométernyi szakaszán sikerült kiépíteni a csatornahálózatot, és megépült a Nagytárkányt a tiszacsernyői szennyvíztisztító-állomással összekötő szakasz is. A település teljes csatornázása a becslések szerint több mint 45 millió koronába kerülne. Ha az állami támogatások továbbra is ebben az ütemben érkeznek, a munkálatok még legalább 4-5 évig elhúzódhatnak. Ezért a régió több községe úgy döntött, hogy létrehozzák a Hármashatár menti Települések Szövetségét. A Lelesz, Bacska, Battyány, Bély, Dobra, Kistárkány, Nagytárkány, Tiszacsernyő és Ágcsernyő községeket tömörítő mikrorégió nagyobb eséllyel pályázhat majd európai uniós támogatásra, hisz az ezekhez szükséges viszonylag nagy összegű önrészt közösen talán könnyebben teremthetik elő. Nagytárkányban, ha további támogatást kapnak a munkálatok folytatásához, jövőre a családi házakat is rá szeretnék kapcsolni a szennyvízhálózatra, amelynek eddig átadott szakasza egy évig próbaüzemben működik.