Már az alapkőletétel is komoly tiltakozást váltott ki
Kiadták az engedélyt a párkányi Štúr-szoborra
Elhárult az utolsó akadály a Matica slovenská útjából: a párkányi Építésügyi Hivataltól megkapta az engedélyt, hogy szobrot állítson Ľudovít Štúrnak. Bár a párkányi képviselő-testület novemberben határozatban tiltakozott az ellen, hogy a városban szobrot emeljenek Štúrnak, a Maticát nem tudta eltántorítani.
Nem tárgyalnak tovább
„A városi testület és a párkányi lakosok is becsülik a szlovák nemzet nagyjait, köztük Ľudovít Štúrt, és értékelik történelmi jelentőségüket, ugyanakkor nézetünk szerint Ľudovít Štúr szobrának elhelyezése a Duna-parton helytelen és érzéketlen beavatkozás lenne a városban lakó magyarok és szlovákok békés együttélésébe” – áll a határozatban. A testület tárgyalásra hívta a Matica slovenká helyi képviselőit. „Még az építési engedély kiadása előtt, decemberben tárgyaltunk, de azóta hasztalan keresem őket, nem tudtunk újra leülni” – mondta lapunknak Eugen Szabó polgármester. Megismételte, hogy a szoborállítást nem tartja szerencsésnek, mert megzavarhatja a párkányi magyarok és szlovákok békés együttélését. „Ha egy emlékművet helyezünk el valahol, azt akarjuk, hogy normálisan szolgáljon, és ne összecsapások vagy gyalázkodások színhelye legyen” – nyilatkozta korábban.
Alapkövet már avattak
A Matica 2015-ben rukkolt elő azzal, hogy az esztergomi bazilikával átellenben szobrot állít Štúrnak, már akkor sokan ellenezték a tervet. A párkányi szlovákok egy része is úgy vélekedett, hogy a Duna-parti sétány nem megfelelő erre a célra. A Matica slovenská mégis, engedély nélkül felavatta az emlékmű alapkövét, amit aztán ismeretlenek betemettek trágyával. Az ünnepélyesnek szánt avatási ceremónián egyébként a szélsőséges Szlovák Megújhodási Mozgalom (Slovenské Hnutie Obrody) elnöke mondott beszédet. Miután a szervezet az alapkőletétel után sem tudta felmutatni a szükséges engedélyeket, a város az alapkő eltávolítására szólította fel.
Nem adták fel
Két hónapja a polgármester ismét arról tájékozatta a párkányi képviselő-testületet, hogy a Matica slovenská új kérvényt adott be. A testület ugyan elfogadott egy tiltakozó határozatot, de a szoborállítást csak az építésügyi hivatal tudta volna megakadályozni, mely a 2015-ös alapkőletétel előtt egy nappal visszautasította a telektulajdonos előzetes írásbeli hozzájárulását az emlékmű elhelyezéséhez, és később is többször elutasította az emlékmű elhelyezésére vonatkozó kérelmet. Idén januárban végül ők is megadták az engedélyt. A TASR hírügynökség szerint a szervezetnek érvényes bérleti szerződése van a telek tulajdonosával, a közkikötővel (Verejné prístavy, a. s.) is.
Csak a Duna-partot tartják megfelelőnek
Mivel a mellszobor már fél éve elkészült, csak idő kérdése, mikor avatják fel a Duna-parton. Arról ugyanis, hogy máshol helyezzék el, a szervezet hallani sem akar. Értesüléseink szerint lehetséges helyként felmerült a szlovák alapiskola udvara, a Tatra bank, a városi körforgalom környéke is, de ezeket nem tartják elég reprezentatívnak. A Matica az önkormányzati szervek eljárását egyébként nyelven, nemzetiségi hovatartozáson és származáson alapuló hátrányos megkülönböztetésnek, illetve gyűlöletre való uszításnak tekinti.
Mit mond a Matica?
Az, hogy Ľudovít Štúrnak nincs kötődése Párkányhoz, sosem élt vagy alkotott itt és nevét 1948-ban kényszerítették a városra, a Maticát nem zavarja. Ivan Mrva, a Matica slovenská történelmi intézetének igazgatója szerint Ľudovít Štúr személyében magyar szempontból nincs olyan ellenséges elem, amely megzavarhatná a békés együttélést a városban. „Ma is fontos, hogy a magyar kisebbség tudatosítsa: Ľudovít Štúr együttműködött magyar köztisztviselőkkel is, a magyar országgyűlés képviselője volt, és megszavazta az 1848-as áprilisi törvények többségét. A nyilvánosságnak úgy kellene tekintenie a párkányi Štúr-emlékműre, mint a megbékélés jelképére a városban, ahol különféle nemzetiségek élnek egymás mellett” – fejtette ki Mrva a TASR hírügynökségnek. Margaréta Vyšná, a Matica Slovenská nemzetiségi kapcsolatokért felelős igazgatója arról beszélt az ügynökségnek, hogy a szlovákok nem szerveztek tiltakozó megmozdulást egyik magyar emlékmű ellen sem, pedig véleménye szerint néhány közülük vitatható. „A városközponttól nem messze nemrég Esterházy Jánosnak állítottak emlékkövet, akinek a neve a háborús bűnösök hivatalos listáján szerepel, és akit jogerősen elítéltek. Párkány közvetlen központjában pedig kopjafa áll” – hangsúlyozta Vyšná.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.