Ismét terítéken a párkányi Štúr-szobor

Nem ez az első próbálkozásuk. Először 2015-ben rukkoltak elő ezzel a szándékkal. Tervüket már akkor sokan ellenezték. Nemcsak a magyarok, hanem a párkányi szlovákok egy része is úgy vélekedett, hogy a Duna-parti sétány nem felel meg erre a célra.

Alapkőletétel engedély nélkül

Arról, hogy a Matica Slovenská nem tett le szoborállítási szándékáról, Eugen Szabó polgármester a párkányi önkormányzat alakuló ülésén tájékoztatta a képviselőket. „Úgy értesültem, hogy a Matica Slovenská néhány hete az építési hivatalban engedélyeztetési eljárást indított. Mivel a szobor helyét pontosan nem jelölték ki, a hivatal harminc napra felfüggesztette az eljárást” – közölte a polgármester. A kérvényből csupán az derül ki, hogy a szobrot a Duna-parti sétányon szeretnék elhelyezni. Három éve a bazilikával átellenben avatták fel az emlékmű alapkövét. A 2015-ös avatási ceremónián részt vett és ünnepi szónoklatot tartott a szélsőséges Szlovák Megújhodási Mozgalom (Slovenské Hnutie Obrody) elnöke is. Építési engedélyük azonban nem volt, mert nem adtak le például a telek tulajdonosának beleegyezését.

Ismeretlenek trágyát szórtak az alapkőre

A szoborállítást a város vezetése már akkor határozottan ellenezte. Eugen Szabó egy közleményben határolódott el a Matica Slovenská azon kijelentésétől, amely szerint a polgármester támogatta kezdeményezésüket. „Személyes véleményem szerint a szobor felállítása nem szerencsés, hiszen megbonthatja a jelenlegi békés állapotokat az itt élő nemzetiségek között” – fogalmazott a polgármester. Eugen Szabó a csütörtöki testületi ülésen is ezt az álláspontot erősítette meg. Hozzátette: a szoborállítással kapcsolatos érveket és ellenérveket egy lakossági fórumon kellene megvitatni, hiszen az alapkőletétel már 2015-ben is komoly indulatokat váltott ki. Az ellenzők szerint Ľudovít Štúrnak nincs kötődése Párkányhoz, sosem élt vagy alkotott itt. Nevét 1948-ban kényszerítették a városra. A Matica Slovenská viszont azzal vádolta a tiltakozókat, hogy az alapkőletételnél minősíthetetlenül viselkedtek és megzavarták. Rendőrségi feljelentést is tett, mivel az avatás napján ismeretlenek trágyát szórtak az alapkőre és megrongálták a helyszínt. A szoborállítás részleteiről ekkor keveset lehetett tudni. A kiszivárgott információk szerint Štúr mellszobrát egy kétméteres talapzatra helyezték volna. Az, hogy anyagilag ki támogatta volna a szoborállítást, csak egy évvel később, a Transparency International Slovensko által nyilvánosságra hozott adatokból derült ki. Eszerint a teljes beruházást Robert Fico kormányfői hivatala fedezte volna, mely erre a célra ötezer euró támogatást különített el.

Testületi határozat született

Eugen Szabó közölte: levélben kereste meg a Matica Slovenská párkányi szervezetének elnökét azt kérve, hogy értékeljék át szándékukat és üljenek tárgyalóasztalhoz, ahol mindenki számára elfogadható megoldás születhet. František Árendáš (független) képviselő azt javasolta, hogy a szobrot a szlovák alapiskola előtt helyezzék el, és felvetetette azt a lehetőséget is, hogy a szlovák iskola vegye fel Ľudovíta Štúr nevét. Véleményét Gabriel Szalatnyai (függetlten) is osztotta. Miroslav Chalmovský (független) viszont azzal érvelt, hogy az iskola előtt a szobor rejtve maradna. Chalmovský szerint méltó helye olyan közterület lenne, ahol sokan láthatják. Szigeti László (MKP) képviselő szerint a szoborállítás kezdeményezőinek számolnia kell azzal, hogy minden akció reakciót vált ki. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Csemadok sem állított szobrot magyar politikusnak közterületen, és Kossuth Lajos emléktáblája is a magyar alapiskola épületére került. Javaslatára a testület határozatot fogadott el, amiben felszólítják a Matica Slovenská helyi szervezetét, hogy értékelje át a szobor elhelyezésével kapcsolatos tervét és tárgyalásra szólítja fel a szervezetet.