A szabadság felhasználása

„Képesítés nélküli tanítónőként dolgozom egy iskolában, ahol a rendkívüli hóhelyzet miatt februárban már 2 napra bezárták az iskolát. Ezekre a napokra a pedagógusoknak utólag pótszabadságot, akiknek nincs, szabadságot kellett kivenniük. A náthaláz, sőt, a ki nem fizetett energiaszolgáltatások miatt is bezárhatják az iskolákat. Mindez a pedagógusok szabadságának a rovására megy? ĺgy nem marad szabadság a valódi, nyári szabadságok idejére. Akkor mi lesz?”

A szabadság mértékére és kiadására vonatkozó szabályok a munkatörvényköny 100-117. paragrafusaiban találhatóak. Ez a jogszabály a pedagógusokra és a közalkalmazottakra egyaránt vonatkozik, mert a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény ezzel a kérdéskörrel nem foglalkozik. Az évi rendes szabadság legalább négy hét. Azokat a munkavállalókat, akik az adott évben már bizonyítottan legalább 15 évet ledolgoztak, legkevesebb öt hét szabadság illeti meg. Kivételt képeznek a pedagógusok, óvópedagógusok, beleértve az intézmények igazgatóit és azok helyetteseit, akiket minden munkaviszonyban töltött naptári évben nyolc hét rendes szabadság illet meg. A közalkalmazottakra vonatkozó idei kollektív szerződés értelmében az érintettek a törvényben megszabott szabadágon felül még egy hét szabadságra jogosultak, tehát idén összesen kilenc hét szabadsággal rendelkeznek. Egy hét szabadság az általános munkarendben – hétfőtől péntekig – dolgozóknak hét egymást követő napot jelent öt munkanappal, minden más esetben az átlagosan egy hétre jutó munkanappal.

A szabadság időpontját alapvetően a munkáltató határozza meg a munkavállalókkal és a szakszervezettel történő egyeztetés alapján, figyelembe véve a munkahely zavartalan működésével kapcsolatos érdekeket, másrészt pedig a munkavállaló személyes, családi körülményeit, igényeit is. A szabadságolás időpontjáról – ha nincs más előzetes megegyezés – a munkáltatónak legalább 14 nappal előre kell tájékoztatnia a munkavállalót. A munkaképtelenség, katonai szolgálat vagy anyasági szabadság időtartama alatt senki sem küldhető szabadságra. A munkáltató legfeljebb két hétre rendelhet el tömeges szabadságot a munkahely működésével kapcsolatos akadályok miatt. A szabadságot az esedékesség évében kell kiadni, kivételes esetekben a következő év végéig. A munkáltatónak azonban az adott évben legalább 4 hét szabadság merítését kell lehetővé tennie, ha ez nem ütközik akadályokba a munkavállaló részéről. A szabadság kiadható több részben, napban (órákban viszont nem), de a munkavállalónak joga van egyszeri, legalább két hét tartamú szabadságra is.

Az oktatási intézmények esetében – jellegükből kifolyólag – módosulnak a szabadság felhasználásának szabályai. Mivel az elsődleges szempont az, hogy biztosítani kell az intézmény zavartalan működését, a szabadságok kiadása egybeesik a tanítási szünetekkel, és azt a tanévvel összhangban tervezik be az egész évre. A munkáltatónak ugyanakkor lehetősége van a szabadságokat másként is meghatározni, és szükség esetén tömeges szabadságot elrendelni a törvénynek megfelelően. Az, hogy a pedagógusok szabadságukat a nyári hónapokban töltik, nem törvényből adódó joguk, csupán a munkájuk jellege határozza meg. Ha valamilyen okból az oktatási intézmény rendkívüli bezárására kerül sor, a munkáltatónak joga van arra, hogy szabadságot rendeljen el az ott dolgozóknak. Ha viszont a munkavállaló ekkorra már kimerítette az éves szabadságát, nem küldhető fizetetlen szabadságra. Tehát ha nyári szünetre (vagy az azt következő szünetekre) a munkavállaló már kimerítette éves szabadságának egy nagyobb részét (a hivatalos tanítási szünnapokon kívül), ez alatt az idő alatt munkát kell vállalnia, még akkor is, ha tanítási szünet van az iskolában.

Gulyás Éva, a Kalligram Alapítvány Jogelemző Csoportjának – CLA munkatársa