A madarak monitorozásának eredményei megerősítik a biosávok fontosságát

„Elemzésünk kimutatta, hogy a biosávok fontos menedéket nyújtanak éppen azoknak a fajoknak, amelyek populációit leginkább érinti az intenzív mezőgazdaság és a természetes élőhelyek elvesztése” 

– mondta Hološková. A monitorozást 500 méter hosszú sávokban végezték a biosávokban és mezőkön Szlovákia-szerte. Ezeken a területeken átlagosan kétszer annyi madár fordult elő, mint a kontrollmezőkön.

A veszélyeztetett fajok közül, amelyek a biosávok jelenlétéből profitáltak, például a túzok és a rozsdás nádiposzáta is megfigyelhető volt.

 „A fogoly, amely tipikus mezei faj, csak a monitorozás második évében jelent meg, kizárólag a biosávokban, ami alacsony országos egyedszámát tükrözi”

 – tették hozzá. Az ornitológusok ritka fajokat is megfigyeltek, például a kabasólymot, a parlagi sast és a hamvas rétihéját.

A biosávok nemcsak a madarak számára, hanem a kisvadak és a beporzók számára is pozitív hatással vannak. Erről a Szlovák Vadászkamara és a Szlovák Tudományos Akadémia (SAV) is beszámolt közleményeiben. Az SAV szerint ezek a területek a poszméhfajok egyharmadának adnak otthont, amelyek az ökoszisztéma szempontjából „rendkívül” fontosak.

Ridzoň szerint a biosávok viszonylag egyszerű és hatékony intézkedésnek számítanak, amely hozzájárul a biodiverzitás megőrzéséhez az intenzíven művelt területeken. Ellentétben a szélvédősávok telepítésével, a biosávok létrehozása nem igényli a földterületek rendezésének befejezését. 

„Ezért elengedhetetlen a gazdálkodók támogatásának folytatása, akik úgy döntenek, hogy belépnek az önkéntes ökorendszerbe, és biosávokat hoznak létre, méltányos pénzügyi jutalmazással és a bürokrácia maximális csökkentésével”

 – tette hozzá.

(TASR)