A komáromi nagygyűlés huszadik évfordulójára emlékeztek

V. KRASZNICA MELITTA

Jelen volt Duray Miklós, az Együttélés egykori elnöke, a nagygyűlés ötletgazdája, valamint Bárdos Gyula, a Csemadok országos elnöke, az MKP köztársaságielnök-jelöltje, egykori résztvevő.

A húsz évvel ezelőtti nagygyűlés közösségünk egyik legkiemelkedőbb eseménye, amelyhez hasonlót sem előtte, sem azóta sem sikerült megszervezni. A szlovákiai magyarság 3500 legitim választott képviselője vett részt rajta, pártállástól függetlenül: polgármesterek, önkormányzati képviselők és a szlovák parlament valamennyi magyar képviselője. Az akkori esemény vezérgondolata az itt élő magyarok államhatárokon belüli önrendelkezése volt, beleértve a nyelvi jogokat és a területi elrendezést. E célkitűzések elérését szolgálta volna a 100 tagú bizottmány, azaz a felvidéki magyar nemzeti tanács létrehozása. Bölcs József, a szerdai megemlékezés szónoka, egykori szervező sajnálatosnak és fájdalmasnak nevezte, hogy a célkitűzések többsége máig nem teljesült. „Mi, az idősebb generáció tagjai már csak arra számíthatunk, hogy a fiatalok újabb, jobb eszközöket alkalmazva viszik tovább a lángot – mondta. – Vannak biztató jelek, de azt is tudatosítani kell, hogy egységes fellépés nélkül nem lehet eredményeket elérni, főleg egy olyan országban, ahol tudatos nemzetállam-építés zajlik a hatalom részéről.”

A Csemadok Komáromi Területi Választmánya 10 évvel ezelőtt kezdte szervezni a megemlékező összejöveteleket a nagygyűlés évfordulóján. „Számunkra fontos, hogy életben tartsuk ezt az ügyet, nem szeretnénk, ha feledésbe merülnének a húsz éve megfogalmazott célok – mondta Petheő Attila, a választmány elnöke. – Sokat beszélünk az önrendelkezésről, de végre tenni is kellene érte. Sajnos, elképzelhetetlennek tartom, hogy egy komáromi nagygyűléshez hasonló eseményt napjainkban meg lehetne szervezni, a szlovákiai magyar társadalomban hiányzik ehhez a konszenzus.” Bárdos Gyula úgy véli, párhuzamot lehet vonni 1994 és 2014 között, ugyanis most is ugyanúgy, mint 20 éve, igény van az összefogásra. Az a tény, hogy alig három hét alatt több mint 42 ezren támogatták aláírásukkal államfővé jelölését, Bárdos szerint jól példázza ezt. Szerinte ugyanakkor a jövőben a politikusok mellett a fiataloknak, a civil szférának, a helyi kezdeményezéseknek is többet kellene tenniük a magyar közösség megmaradásáért és gyarapodásáért.