A helységnevek és a tájegységek nevének helyes használatáról

Örömmel, érdeklődéssel és nagyrészt egyetértéssel olvastam a 2008. február 6-án megjelent cikket, Kozsár Zsuzsanna Petíció a perlitbánya ellen című írását. Mint természetbarát – és a szűkebb hazáját szerető és talán kicsit ismerő ember, én is úgy vélem, ebben a piciny, de mégis páratlan értékeket őrző kistérségben valóban nem lehet megengedni olyan tevékenységeket, amelyek rombolással és pusztító tájátalakítással járnak, mint például a cikkben említett külszíni fejtés.

Ami viszont arra késztetett, hogy tollat ragadjak, és tegyek néhány megjegyzést a cikkel kapcsolatban, az az írásban előforduló néhány pontatlanság. Mielőtt bárki is kukacoskodással vádolna, előrebocsátom, a helységnevek és tájnevek helyes használatát legalább olyan fontosnak tartom, mint a személynevek tiszteletét, hisz ezek a személyiség vagy térség azonosításának alapvető ismérvei.

Nos, vegyük a cikkben szereplő tételeket. Először itt van a sokszor ragozott „tokaji borvidék”. Mivel ez a terület határokon átnyúló, nevét is elég későn kapta, hisz Tokaj városa csak gyűjtőhelye és kereskedelmi központja volt a hegyaljai területnek – helyesebb és elfogadottabb a Tokaj-hegyaljai borvidék megnevezés. A másik, ami szembeötlő, a községek nevének pontatlan használata. Először is a festői fekvésű Kis- és Nagybári közigazgatásilag már régóta (1960) egy község – Bári a neve. Viszont „Csamahó” nevű község nincs, csak „Csarnahó (Černochov), és „Szőllőske” sem, helyesen Szőlőske a község neve, nem is beszélve a „Ladamóc” névről, hisz elég a község elején kéklő táblát megnézni, ahonnan visszaköszön a Ladmóc (Ladmovce) megnevezés.

Végezetül egy szakmai adalék: a több kilométeres mélységben fekvő urán-tórium ércek léte vitathatatlan, hisz bizonyított a környékbeli községek fokozott sugár- és radon-terhelése. Viszont a ladmóci vízi erőmű, mint a Bodrogot, a Latorcát és az Ondavát felduzzasztó gát megtalálható a Kassai Megyei Önkormányzat fejlesztési tervében (az interneten bárki megtekintheti). Az áramot termelő egység szükségessége talán megkérdőjelezhető, de a szabályozásokkal csonkított folyók visszaduzzasztásának várható ked?vező környezeti hatására aligha jó példa az ugyancsak mesterséges úton létrehozott Tisza-tó.

Bogoly János