<p>Út menti árok, patakvölgy, az úgynevezett Kotyinka mélye rejti azt a romtemplomot, amelynek története a híres, 1552-es palásti csatához kapcsolódik, az utána következő oszmán időket idézi.</p>
A bíró vérén vett birtok
Ipolyfödémes ma pusztatemplomnak nevezett egykori szakrális helyéről érdekes történet maradt fenn.
Meggyilkolták a törököt
Amikor Hont megye déli része az 1522. augusztus 10-én Palást mellett lezajlott csata után jó ideig a félhold árnyékába került, Ipolyfödémes és környéke lakosait is sanyargatta a török. Egyszer azonban egy, az errefelé az adót szedő, zsarnokoskodó, sarcoló és sanyargató magas rangú törököt valahol itt, a mai pusztatemplom környékén holtan találtak, s a gyilkosság ügye miatt Szécsénybe rendelte a környékbeli falvak bíróit a nógrádi bég. A bég azt az ítéletet hozta, hogy amelyik faluhoz tartozik a templom, a gyilkosság helyszíne, annak bíróját karóba kell húzni. Ipolyfödémes bírója, akinek nevét nem őrizte meg az emlékezet, korábban érkezett az idézésre, mint a palásti Koncz Ambrus, s a födémesi bíró esküt tett arról, nem az ő falujához tartozik a templom. Így aztán a mit sem sejtő, kicsit később érkező Koncz Ambrust húzták karóba. Amikor kissé enyhült a török elnyomás, a födémesiek ismét használni akarták az elveszett területen lévő földjeiket, a bíróság „tömlöcbe vettetlek, tetvekkel étetlek” fenyegetéssel arra kényszerítette a palástiakat, hogy ragadjanak sarlót és foglalják el azt a területet, amely őket illet meg bírójuk véráldozata által. A vitatott terület neve egy időben Klasznyavér volt. A véres mese Mikszáth Fekete város című regényének eseményeire emlékeztet.
Mit mesélnek a források?
Ipolyfödémes régi templomáról a Katolikus lexikon azt írja, hogy a drégelyi esperesség részeként már 1397-ben jegyezték Szent Mihály tiszteletére emelt templomát. Hogy maga a falu mikor keletkezett, arról nincs pontos adat, első említése 1259-ből való, akkor mint „terra Fedemes” szerepelt az írásokban. Neve a királyi méhészekre utal. Hogy a tatárjárás előtt létezett-e itt korábban település, arról nincs írásos emlék, de feltételezhetően a Korponai hegység lábánál már a honfoglalás idején megtelepedtek a határvédők, a polovecek, meg az erdő- és vízőrök. A pusztatemplom építésének idejét sem tudni, csekély maradványai, a talajviszonyok szerint viszonylag jól azonosítható alapnyomok viszonylag kis mérete – 15 méter hosszú, 7 méter széles – és kelet-nyugati tájolása alapján késő román, kora gótikus templom lehetett. Ma egy alig hat méternyi hosszú falszakasz áll belőle, mégpedig a kora gótikus templomokra jellemző egyenes záródású szentély keleti fala, amelynek csúcsán egy lőrésszerű faragott ablakkeret maradt fenn, a földfelszínhez közel pedig egy csúcsíves oltár záródás nyomait lehet azonosítani. Hogy milyen mélységben lehetnek alapjai, azt csak régészeti feltárással lehetne azonosítani, amelyet érdemes lenne elvégezni, hiszen a templom alapjának körvonalai viszonylag jól azonosíthatóak, azok felszíni jelölése még vonzóbbá tehetné a helyet. Területén jelenleg egy újkori kis kápolna áll, amelyet a Szeplőtelen Fogantatásnak szenteltek, benne egy Mária-kegyszobor és hálaadók által készíttetett táblácskák. Ipolyfödémes ma a pusztatemplomtól bő másfél kilométernyire terül el, a faluban álló templom 1757-ben épült, barokk stílusban, mellette fa harangláb áll. A dimbes-dombos vidék rendkívül szép, tiszta és csendes, érdemes odalátogatni. Talán ha a pusztatemplom és a szomorú emlékű palásti csata helyszíne körül turistaútvonal is kiépülne, a látogatók száma is megnövekedne.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.