Egy amerikai fizikus érdekes kísérletével el lehetne dönteni, hogy lehetséges-e a „retrokauzalitás“ – az okot időben megelőző okozat –, vagy másképp fogalmazva lehetséges-e egy időben később bekövetkező eseménnyel befolyásolni egy korábbi esemény kimenetelét.
Változtatható okok?
John Cramer (University of Washington, Seattle, USA) az Amerikai Tudományfejlesztő Társaság (American Association for the Advancement of Science) összejövetelén olyan kvantummechanikai kísérletet javasolt, amivel üzenetet lehetne küldeni a múltba, igaz egyelőre csak néhány milliomod másodpercnyire. A The New Scientist angol tudományos folyóirat Cramer javaslata kapcsán körüljárta a modern fizika idővel kapcsolatos kételyeit.
Newton mozgásegyenletei szimmetrikusak az idő szempontjából nézve, tehát az időnek nincs kitüntetett iránya. David Miller (University of Sydney, Ausztrália) szerint a relativitáselmélet világegyetemblokk képében a múlt és a jövő nem különbözik egymástól, semmi sem indokolja benne, hogy az okok ne származhassanak a jövőből.
Az 1920-as években megszületett kvantummechanika szempontjából még kevesebb jelentősége van a részecskék és az események sorrendiségének. Richard Feynman Nobel-díjas fizikus a 40-es években felvetette, hogy az antianyag csak annyiban különbözik a szokásos anyagtól, hogy az antianyag részecskéi az időben visszafelé haladnak. Feynman mentorával, John Wheeler-rel (Princeton University) kidolgozott egy elektrodinamikai elméletet, ahol időben előre-hátra haladhattak a hullámok. John Cramer a 80-as években másokhoz hasonlóan próbálta a való világgal kapcsolatba hozni a kvantummechanika elvont matematikáját, és kidolgozta a kvantummechanika „tranzakciós értelmezését“. Eszerint a részecskék úgy hatnak egymásra, hogy időben előre, illetve visszafelé haladó hullámokat küldenek és fogadnak. Cramer az 1990-es évek végén Ausztriában, az innsbrucki egyetemen dolgozott Anton Zeilinger laboratóriumában, és javasolt kísérletének alapötlete is innen származik.
A kísérletnek már az elképzelése is komoly vitákat váltott ki a fizikusok körében, hiszen a megtervezett készülékkel – ha csupán a fotonok szintjén is – lehetségessé válna a fénysebességnél gyorsabb információátvitel – olvasható a The New Scientist című folyóirat honlapján.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.