Új támogatási rendszer 2009-től

Egyúttal lehetőséget biztosított arra is, hogy az érintettek véleményt, javaslatokat mondjanak arról, hogy az új feltételek között nálunk milyen alapelvekre építve dolgozzák ki a hazai agrárágazat további fejlesztésének tervezetét. Aminek természetesen összhangban kell majd lennie a Közös Agrárpolitika (KAP) reformja által megfogalmazott célkitűzésekkel.

Mint ismeretes, az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának reformja keretében bevezetésre kerülő egységes gazdaságtámogatási vagy más néven összevont területalapú farmtámogatási rendszerre a régi tagországoknak 2007-ig kell áttérniük. Az új tagállamok az említett időpontig szintén áttérhetnek az új rendszerre, többségük azonban még a területalapú ún. SAPS-rendszert alkalmazza, amelyet 3 évig megtarthat, így az áttérés időpontja 2009-re kitolódik. Az új tagországok zöme egyébként ezt a megoldást választotta, annál is inkább, mivel addig lehetőségük van a reform követelményeihez igazodó stratégiai és fejlesztési feladatok kidolgozására és pontosítására.

A Közös Agrárpolitika reformjának céljait és főbb intézkedéseit a következők jellemzik.

Az elfogadott reform előtérbe helyezi:

a mezőgazdaság versenyképességének a növelését,

a termelés ösztönzése helyett a termelők támogatását,

a termelési funkció és a vidékfejlesztési célok közötti harmónia erősítését, a források arányosabb megosztását.

A reform radikális törekvése, hogy a közvetlen jövedelemtámogatásokat elszakítsa a termeléstől (decoupling), annak érdekében, hogy a termelői döntéseket ne az eltérő támogatási mértékek, hanem a tényleges piaci viszonyok határozzák meg. Ennek az ún. egységes gazdaságtámogatási rendszernek az a lényege, hogy egy-egy gazdaság/gazda (farmer) – az erre való áttérés után – egy meghatározott bázisidőszak alatt különböző jogcímeken kapott támogatásait egy összegben kapja meg.

A támogatások új rendszerének legfontosabb elemei a következők:

A gazdaságra vonatkozó egységes kifizetések rendszere bizonyos mértékben függetlenné válik a termeléstől, a jelenlegi kifizetési rendszerből csupán egyes intézkedések maradnak fenn annak érdekében, hogy a gazdák ne számolják fel teljes mértékben a termelésüket.

A gazdaságokra/farmokra vonatkozó kifizetéseket az ún. Cross Compliance követelményeinek való megfeleléshez kapcsolják.

A gazdaságra illetve farmra vonatkozó egységes kifizetést azok a jogosult termelők kapják, akik a Tanács 1782/2003 sz. rendelete értelmében adott környezetvédelmi feltételek teljesítése esetén meghatározott kifizetési jogokkal rendelkeznek.

Az egységes gazdaságtámogatás összegének kalkulálásához az unión belül a referencia-időszakban kifizetett támogatásokat veszik figyelembe:

A reformelképzelésekben megfogalmazott eredeti tervtől eltérően a támogatások termeléstől való teljes elszakítása azonban nem valósult meg teljes egészében. A kompromisszumok eredményeként több választható és számos kötelezően termeléshez kötött támogatási jogcím maradt érvényben.

Választható (részben) termeléshez kötött támogatások:

a növénytermesztési szektorban:

a szántóföldi növények területalapú támogatásának 25%-a, vagy

a durumbúzára a tradicionális termesztő körzetekben fizetett területalapú kiegészítő támogatás legfeljebb 40%-a;

a vetőmagvak közvetlen támogatásának 100%-a;

a dohányprémium legfeljebb 60%-a (2006-2010 között);

a komlótermelés támogatásának legfeljebb 25%-a;

az olívatermelés támogatásának legfeljebb 40%-a.

Az állattenyésztési szektorban:

a húshasznú-tehén-prémium 100%-a és a vágási prémium (felnőtt állat) 40%-a, vagy

a vágási támogatás (felnőtt állat) 100%-a, vagy

a speciális vágómarha-prémium 75%-át;

a juh (és kecske) után fizetett közvetlen támogatások legfeljebb 50%-a (a kedvezőtlen adottságú területeken nyújtott kiegészítő szubvenciókkal együtt).

Moduláció

A degressziót és a modulációt a jövedelmek igazságosabb elosztása, a vidékfejlesztési törekvések erősítése érdekében vezették be. Ennek értelmében az 5000 eurónál több támogatást élvező gazdaságoktól közvetlen támogatásaiknak 2005-ben 3%-át, 2006-ban (az induló összeg!) 4%-át, 2007-ben 5%-át, s 2008-2013 között szintén 5%-át elvonják.

Mivel az említettek alkalmazására az új tagországokban mindaddig nem kerül sor, amíg a közvetlen támogatások mértéke el nem éri az EU szintjét, ezért ennek hatása középtávon nem érinti az új tagországok mezőgazdaságát.

A vidékfejlesztésre nyújtott támogatások a közvetlen kifizetésekkel ellentétben társfinanszírozást igényelnek a tagországok nemzeti költségvetéséből. A reform következtében a vidékfejlesztési kiegészítő intézkedések új elemekkel bővülnek az élelmiszerminőség, állatjólét és a standardok betartása területén.

Megfelelés az előírásoknak

A termeléstől leválasztott közvetlen támogatások kifizetésének a feltétele lesz többek között a környezetvédelmi előírásoknak való megfelelés, az ún. Cross compliance. Ezek a szabályok az alapvető környezetvédelmi, élelmiszerbiztonsági, állategészségügyi és állatjóléti valamint növény- és talajvédelmi standardok bevezetésére és alkalmazására, valamint a jó mezőgazdasági és környezeti állapot fenntartására vonatkoznak. A Cross compliance követelményeinek be nem tartása esetén a támogatások százalékos arányban csökkenthetők.

Az egységes gazdaságtámogatási rendszerre való áttérés időpontja alapján (2008 végéig át kell térni az új rendszerre) a gazdálkodók döntéseinek megalapozásához, a felkészüléshez a tagországokban ki kell dolgozni, hogy a reform által felkínált lehetőségek közül milyen alapokra helyezik az ágazat fejlesztésének támogatási rendszerét.

A szlovákiai agrártermelőknek is érdemes állást foglalniuk több fontos kérdésben, többek között abban, hogy a támogatások választható feltételei közül milyen formákat érvényesítsünk. Az ezzel kapcsolatos véleményeknek az Agrárkörkép hasábjain is szívesen teret biztosítunk. (sz)