Tudunk nemet mondani?

Tudjuk, buliban fordul elo. Sokan rágyújtanak. A legtöbben nem is akarnak cigizni, csak olyan ciki nem elfogadni. De már nélküled is nagy a füst, te is tudod, hiszen amikor hazamész az éjszaka közepén, otthon rosszul vagy a buztol, amikor levetkozöl. A legnagyobb baj az, hogy a hajad nem tudod levenni a fejedrol, mert az a legbüdösebb! Megéri? Hogyan mondjunk nemet? Megy most egy dohányzás elleni kampány az EU országokban, arról szól, hogy egyszeruen úgy mondj nemet, hogy kimondasz két szót: Kösz, nem. Nehéz ez? Igen, nehéz. Ha mindenki rágyújt, én miért maradjak ki? Ehhez egy pillanatra magadba kell szállnod, és választ kell adnod a következo kérdésekre: Szeretném, ha a szám büdös lenne? Szeretném, ha a boröm szürke lenne? Szeretném, ha a fogaim sárgák lennének? Szeretném, ha a nemdohányzók elhúzódnának tolem, holott mindig is ok voltak többen?

Mit vásárolhatsz

a cigi helyett?

Mennyi pénzt spórolhatnál meg? A dohányzás eszi a pénzt. Nagyon drága mulatság. Nézzünk körül a piacon: 1 doboz cigi (átlag) 70 korona, 1 csomag rágó 15 korona, 1 tasak cukorka 18 korona, 1 papírzsepi 5 korona, 1 mozijegy pedig egy százas.

Mit tartalmaz a füst?

Egyetlen cigaretta elégése során kb. két liter füst keletkezik, s ugyanekkor mintegy 250-300 ml tömény füstöt szív be a szervezetébe a dohányos. Ez a füst nemcsak égés- és bomlástermékekbol áll, hanem olyan anyagokból is, melyek változatlanul kerülnek át a dohányból a füstbe (pl. nikotin). Az égo cigarettában több mint négyezer vegyület keletkezik a különbözo fizikokémiai folyamatok kapcsán. A dohányfüst 91,8 százaléka gáznemu anyag, és részecskénként 5 milliárd szemcsébol áll. A szemcsék igen kicsik. Átmérojük átlagértéke a friss füstben kisebb a mikronnál, a milliméter ezredrészénél. A kilélegzett füstnél a légutak párás környezetében a szemcsék nedvességet vesznek fel és összetapadnak. Még a legszennyezettebb városi levegoben is mintegy tízezerszer kisebb a szennyezoanyag-tartalom. A füst legfontosabb összetevoi: a nikotin, a kátrányanyagok és a szénmonoxid.

Egy cigi nem a világ?

Döntsd el magad. Mi zajlik le az emberben egy cigi elszívásakor? A elso cigi szinte senkinek nem okoz örömet. Az ember büdösnek, fojtónak és émelyítonek találja. Ez nem véletlen. A dohány a szervezetre káros anyagokat tartalmaz, amihez ugyan hozzá lehet szokni, de az egészséget minden egyes szál, az elsotol az utolsóig egyforma mértékben roncsolja, függetlenül attól, hogy az ember érzi-e a kellemetlen mellékhatásokat (szédülés, hányinger, elesettség érzés) vagy sem. A nikotin akár vad sci-fik foszereploje is lehetne, ugyanis alattomosan ölo méreg. Lassan, de biztosan végez gyanútlan áldozatával. A nikotin a dohány legnagyobb hatású alkotóeleme. Belégzéskor a szervezet a nikotin mintegy 90%-át elnyeli. Felszívódik a szájban, a légutakban, tüdoben és gyomorban. Ami nagyon fontos egy fiatal dohányos számára is: a krónikus légzési nehézségek már nagyon korán, a dohányzás elkezdése után egy-két évvel kimutathatók! A káros folyamat hamar megindul, viszont – szerencsére – megállítható. Nem kell neked bemutatni a rosszindulatú daganatokat, a rákos betegségeket, amelyek puszta hallására is rosszul lesz az ember. Nos, a dohányzók körében a tüdorák 10-15-ször, a gégerák 20-30-szor gyakrabban fordulnak elo, mint a nemdohányzóknál. Ez azért sokkoló, nem? (d, he)