Vannak tudósok, akik azt állítják, a szerelem semmi egyéb, mint vegyi folyamat. Nincs köze szívhez, lélekhez. Holott lehetne némi köze legalább a lélekhez, elvégre a lélek éppen olyan megfoghatatlan, sőt felfoghatatlan, mint a szerelem.
Te kit választanál?
Valószínűleg a következőképpen alakul – lobban fel – a szerelem: egy férfi és egy nő meglátja egymást, vabadabada, a két kis vegyész, aki ott lapul a szív tájékán, fölkapja a fejét, nini, ezeket az Isten és a szülők is egymásnak teremtették, nosza, elő a pipettával, mérjünk ki néhány csepp érzelmet, adjunk hozzá egy kis észveszejtő mérget, egy lombikban alaposan rázzuk össze, és engedjük bele az ifjak vérébe. S még ha Ámor is csatlakozik, nincs menekvés.
De mi van akkor, ha az ember lánya úgy gondolja, többrendbeli csalódás után ő bizony nem hajlandó vegyi csapdába esni, tudatosan keres párt magának. Horoszkópokat böngész, megpróbálja azok alapján megállapítani, milyen jegyben született ifjúval lesz boldog. Jön egy vízöntő, de kiderül, hogy hiába házias a lelkem, keresztneve B-re kezdődik, s az ilyenek sokszor szentimentálisak, oltalmazásra vágyók. Melyik nőnek kell egy oltalmazandó pasi, amikor szinte mind arra vágyik, hogy őt oltalmazzák. Vagy jön egy Z, aki erős egyéniség, harcias, de senkit sem bánt, kiáll a gyengébbekért, s bár egy ideig csapongó, végül hű marad szerelméhez. No de mi van akkor, ha szőrszálhasogató szűz, aki szerint rend a lelke mindennek? Vagy itt van H, a megbízható, igaz, kissé unalmas, de él-hal a családjáért, viszont olyan iker, akinek bizony kettős énje van.
Nincs megoldás, nincs menekvés. Marad Ámor és a kémia.
Grendel Ágota
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.