Takarékoskodni a meleggel, az energiával

A nappali és a gyerekszoba optimális hőfoka 20-22 fok, a hálóban elég a 17 fok. A konyhában nyugodtan elzárhatjuk a radiátor csapját, hiszen aki ott tartózkodik, állandóan mozog és a tűzhely is ad valami meleget. Éjszakára nem ajánlatos kikapcsolni a fűtést, mert a lakás újbóli bemelegítése sokkal több energiát (következésképp pénzt) emészt fel, mint ha nem zárnánk el a csapokat.

Érdemes szétnézni a lakásban: biztosan találunk olyan ajtót, ablakot, amelyen át elszáll a pénzünk.

A rosszul záródó ablakokon a meleg 10-30 százaléka távozik;

A tetőn keresztül – ha rossz a szigetelés – 15 százalék; a földszinti lakásokban a padló 15 százalékot nyel el; az ajtó 10 százalékot; a huzat (nem a szellőztetésre gondolunk) 20 százalékot kiszippant; a hideg falak 30 százalékot nyelnek el.

Az ablakok (legújabban) háromsoros üveggel készülnek, és valóban jól szigetelnek. Ugyanez mondható el a plasztikablakokról, de ezek túlságosan is jól záródnak: ha nem elég sűrűn szellőztetünk, penészesek lesznek a falak. Ha az ablak alatt van a radiátor (a legtöbb helyen ott van), a függöny és az elsötétítő csak az ablakpárkányig érjen. Ha az ablak olyan, hogy szellőztetésre állítható, az ne legyen mindig nyitva, mert nagyon kihúzza a meleget. Okosabb az időnként rövid kereszthuzat. A külső redőny sok meleget megtart, de nappal mégsem lehetünk sötétben. A két ablaküveg közé szerelt redőny is meleget takarít meg.

A bejárati ajtót is szigeteljük. Ha alul húz (többnyire), vékony lécet szegeljünk belülre és arra valami puha anyagot. (Kapni öntapadós szigetelőt, de elég drága.)

Vastag anyagból készült függönyt is tehetünk a külső ajtó fölé, de a földig érjen. A szigetelés fillérekből is kihozható: egy kiselejtezett harisnyanadrág szárát tömjük ki ronggyal, és helyezzük az ajtó alá (az erkélyajtóhoz is).

A falat sok helyen szigetelik – kívülről, de ez igen költséges. A belső faburkolat nem kerül annyiba, de az nem mindenkinek tetszik. Akasszunk a falra falvédőt, elsősorban az ágyunk mellé.

A most oly divatos natúrtalaj szép és praktikus, de télen hideg. A legtöbben száműzték a szőnyeget, és talajcsempével rakták ki az egész lakást. Télre érdemes viszszahelyezni a szőnyeget.

A radiátor ontja a meleget – de lévén az ablak alatt, az utcát is fűti. Egyszerű megoldást kínálunk: a meleg visszatükrözését. Tükröt nagyon nehéz a radiátor mögé helyezni – bár ez sem megoldhatatlan –, alufóliát viszont könynyebb. Az alufólia fal felőli oldalára ragasszunk vékony szivacsot (mely szigetel), és úgy helyezzük a radiátor mögé. Ha az ablakpárkány elég széles, azt is béleljük ki alufóliával. Kellemes (meleg) meglepetésben lesz részünk: 1-4 fokkal magasabb lesz a hőmérséklet a szobában. Alufólia helyett használhatunk öntapadó tükörtapétát is. Ez azonban költségesebb, és ezt ugyanúgy szigetelni kell vékony szivaccsal.

Nem kevésbé fontos, hogy az energiafogyasztókat okosan használjuk.

A villany- és a gázszámla is egyre magasabb. Az alapvető szabály: mindent mindig le- és kikapcsolni, amire éppen nincs szükség – a rádiót, a tévét, a fürdőszobában a villanyt. Ha este a szobában tévézünk, és kimegyünk vacsorázni a konyhába, ne hagyjuk a készüléket bekapcsolva az étkezés ideje alatt!

A hűtőszekrényt a konyha (illetve a lakás) leghűvösebb sarkába állítsuk, ne közel a tűzhelyhez (vagy gázkazánhoz). Az ajtót mindig gondosan zárjuk, és ügyeljünk rá, hogy a tömítés hibátlan legyen. Ha a hűtőnk nem önkiolvasztó, mihelyt vastagodik a fagyasztórészben a jég, olvaszszuk ki. A vastag jégréteg falja az energiát.

A fagyasztóládák szigetelése jobb, mint a fagyasztószekrényeké, tehát kevesebb energiát fogyasztanak. Mint tudjuk, a hideg lefelé száll; ha felnyitjuk a láda tetejét, kevesebb hideg száll el, mint amikor a hűtőszekrény ajtaját kinyitjuk. Az sem mellékes, mekkora űrtartalmú a hűtőszekrény. Általában kétszemélyes háztartásban elegendő a 120-140 literes hűtő. (Minden további személyre plusz 60 litert számítunk.) A fagyasztó űrtartalma attól függ, sokat tartalékolunk-e benne (zöldség, disznóölés stb.), vagy keveset. Kisebb tartalékolás esetén elegendő az 50-80 liter tér, nagyobb tartalékolás esetén 100-130 literes űrtartalmú legyen a fagyasztó.

A mosógépet csak akkor kapcsoljuk be, ha elegendő szennyes öszszegyűlt. (Ha takarékprogrammal felszerelt gépünk van, fél adagot is moshatunk.)

Ha mosás előtt beáztatjuk a szennyest, „rövidebb” programot is választhatunk, tehát kevesebb villanyt (és vizet) fogyasztunk, ez pedig éves viszonylatban nem kis öszszeg.

A tusolást kevesebb vízzel megússzuk, mint a fürdést. Ha viszont folyó vízben mosogatunk, rengeteg energiát (és mosogatószert) elpazarolunk.

Főzés közben is lehet takarékoskodni. Ha az edényeket lefedjük, nemcsak a főzés idejét rövidítjük le, hanem a gázzal (villannyal) is spórolunk.

A központi fűtés szárítja a levegőt, elengedhetetlen a párásítás. A radiátorra akasztható párologtatók gazdag választékát kínálják a boltok, műanyagból és kerámiából, de mindegyiknek van egy (nagy) hibája, azon kívül, hogy drága: kicsi a párolgó felület. Roppant egyszerű és mutatós párologtatóink vannak otthon, csak nem tudunk róla. Szép formájú tál, használaton kívüli (kristálynak látszó) mély hamutartó, egy régi szép befőttesüveg, még a nagymamától. Tegyük a radiátorra, öntsünk bele vizet. S ha valami különlegeset akarunk, néhány szem kavicsot is... (kop)