Ősi reflex, tea, portré, buborék...

Ha kollégánk egy fontos értekezleten ásítozni kezd, nagy valószínűséggel hamarosan mi is ásítozni kezdünk. Kísérletek szerint, ásításról szóló videofilmek hatására a nézők 42–55 százaléka ásítani kezd. Hogy pontosan mi is a jelenség oka, egyelőre rejtély. Sokáig a tudósok úgy vélték, hogy az ásítás az oxigénhiánnyal függ össze: a vér oxigénhiányát érzékelve az agyi légzőközpont ásítással együtt járó mély légvételt vált ki. Ám, ha csupán az oxigénhiány lenne az ásítás oka, az alpinisták vagy a maratoni futók megállás nélkül ásítoznának.

Ma a legáltalánosabban elfogadott teóriák szerint az ásítás egy ősi reflex, amely mindenkinél körülbelül hat másodpercig tart, és leállítani, félbeszakítani nagyon nehéz. Már az ősember is ásítással jelezhette közössége számára, hogy fáradt, pihenni szeretne, hagyják békén. Az ásításnak tehát fontos szerepe van például az alvás szinkronizálásában a csoporton belül.

A kutatások igazolták, hogy azok, akik könnyen ásítozni kezdenek mások láttán, jobban érzékelik saját arcukat, arckifejezéseiket, és eredményesebbek annak kikövetkeztetése terén, hogy mások mit gondolhatnak az ő arcukról. Az adatok azt sugallják, hogy az ásítás ragadóssága tulajdonképpen annak a képességünknek a mellékterméke, hogy saját élményeinket fel tudjuk használni mások mentális állapotának kikövetkeztetésére. Érdekesség, hogy a csecsemők körülbelül kétéves koruk körül kezdik felfedezni magukat a tükörben, addig náluk az ásítás sem ragadós.

Miért bőrösödik meg a tea?

Jacinta Enzweiler és Marcelo G. de Oliveira, a Sao Paulo-i Universidade Estadual de Campinas kutatói azon a – mások által is hangoztatott – véleményen voltak, hogy a tea felszínén képződő hártyát az adszorbeálódó csersav színezi barnára. A hártya nem más, mint kalcium-karbonát, amely forraláskor csapódik ki a kemény vízből. Hiszen, ha tea nélkül forralunk kemény vizet, akkor is képződik felszíni hártya, míg a desztillált vízzel főzött tea nem bőrösödik meg. A szerzők több helyszínen is folytattak kísérleteket: az angliai Milton Keynes és Southampton csapvizével csak hártyás teát tudtak főzni, míg Brazíliában, ahol a csapvíz lágy, nem keletkezett hártya az azonos márkájú tea felszínén.

Miért követnek tekintetükkel a portrék?

Az Utrechti Egyetem kutatói vizsgálatot végeztek annak felmérésére, mennyiben változik egy festmény szubjektív megélése különböző szögekből szemlélve. Ennek érdekében egy számítógép képernyőjén egy emberi modelltorzót jelenítettek meg úgy, mintha az egy festmény volna. A figurát gazdagon aranyozott keret vette körül, sőt, az egész kép olyan benyomást keltett, mintha a „festmény” egy falon lógna. A kutatók a látott kép háromdimenziós megélésének változásait mérték fel különböző irányokból rátekintve. Az foglalkoztatta őket, hogy az egy adott szögből a kép legmélyebbnek, illetve legkevésbé mélynek ítélt pontjai egy másik szögből nézve változnak-e, és ha igen, miként. A másik fő kérdés az volt, hogy egy képpont érzékelt mélységének relatív nagysága miként változik. Az eredmények arra utalnak, hogy a látószög nem gyakorolt különösebb hatást a kép szemlélőjére, a képpontok mélységét és a felszínek síkját közel azonosnak érzékelték a kutatók a különböző irányokból. Az egyetlen eltérés, hogy oldalirányból szemlélve a torzó vékonyabbnak tűnt. A mély és felszíni képpontok azonban nem változtak.

Amikor egy kétdimenziós képet nézünk, a pontok megítélése nem függ a nézőponttól. Ennek ellenére tudatunk úgy viselkedik a látott ábrával, mintha valódi, háromdimenziós kép volna. Ezért van az, hogyha egy festményen ábrázolt alak egyenesen „kinéz a képből”, azaz a művel szemben állva olyan hatást kelt, mintha ránk nézne, más szögekből is ezt a hatást fogja kelteni, vagyis az a kellemetlen érzésünk támadhat, hogy az alak tekintete követ minket.

Miért lesz tele buborékkal a pohár víz?

A vízben oldott levegő kiválik az oldatból. Gócok mentén buborékok képződnek. Gócként az üveg fala szolgálhat. A falon kialakult kis buborékokhoz kötötten újabbak alakulnak ki, s egyesülnek a korábban létrejöttekkel. A víz forrása során is ezek a buborékok játszanak alapvető szerepet. Ha a vízből kiforralunk minden levegőt és így a vízgőz nem tud belepárologni a légbuborékokba, akkor a víz akár túlhevíthető, azaz a forráspont hőmérséklete fölé melegíthető.

Miért nehezebb fiút szülni?

Tudományos megerősítést nyert az a megállapítás, amely szerint szülésnél a fiúk nagyobb nehézségeket okoznak, mint a lányok. Egy dublini szülészeti klinika orvosai erre a megállapításra jutottak nyolcezer elsőszülött csecsemő világra jöttének körülményeit vizsgálva. Kiderült, hogy fiúkkal állapotos asszonyoknak az orvosok gyakrabban írtak elő a szülési fájdalmakat megindító oxytocin hormont, sokkal inkább segítettek a szülésnél fogóval és más műszerekkel, vagy császármetszéssel hozták világra a csecsemőt. Komplikációk nélkül született meg a lányok 76,5 és a fiúk 71,2 százaléka. Császármetszésre volt szükség a fiúk 6,1 és a lányok 4,2 százalékánál. Ezeknek a különbségeknek az okára azonban nem tudtak fényt deríteni a kutatók. Az viszont igaz szerintük, hogy a fiúknak nagyobb a fejük, mint a lányoknak és ezáltal tovább tart náluk a szülés. Ez azonban még nem elégséges magyarázat. (chemonet, ngo, cheminfo, she)

Csak minket csíp a paprika?

Néhány állat érzékeli a csípős ízt, de a madarak például nem. A paprika „csípős“ molekulája a kapszaicin. Ezek a molekulák ingerlik a szájban lévő, fájdalomérzékelő idegvégződéseket. Fokozzák az ízleléshez szükséges nyálképződést, és elősegíthetik a nyugtató neuropeptidek – az enkefalinok és endorfinok – kibocsátását az agyban. (ch-t)