Növekvő feszültség

Amint azt Patasi Ilonától, a dunaszerdahelyi regionális agrárkamara igazgatójától megtudtuk, térségükben a mezőgazdasági vállalkozók jelenleg olyan helyzetbe kerültek, hogy a földpiacon beindult mozgások következtében az általuk bérelt földterületek sorsa bizonytalanná vált. Egyre gyakrabban történik meg ugyanis, hogy a velük bérleti szerződésben álló földtulajdonosokat folyamatosan vételi ajánlatokkal bombázzák az alkalmi földvásárlók, akiknek a kínálatával a jelenlegi bérlők nem tudnak versenyezni. Szinte követhetetlen az ajánlatok és az ajánlattevők száma, s a régebben megkötött bérleti szerződésekben gyakran nem is rendezték a földek esetleges tulajdonosváltásával kapcsolatos kérdéseket. Sok kisebb agrárvállalkozó jelenleg kétségek között vergődik, vajon az általa bérelt földek tulajdonjoga mikor változik, s az új tulajdonosok milyen feltételekkel hajlandók, illetve egyáltalán hajlandók-e együttműködni, fenntartják-e a bérleti viszonyt stb. Ennek ugyanis komoly vonzatai vannak az igényelt mezőgazdasági támogatásokkal is, lévén, hogy azt adott termőterülethez is kötik, s a feltételek be nem tartása esetén komoly szankciók várnak az igénylőkre.

Az agrárkamara igazgatója elmondta, egyre nehezebb tartani a lelket a vállalkozókban és a földtulajdonosokban, akiket hiába győzködnek arról, hogy ne adják el lábuk alól a talajt, ne szabaduljanak meg könnyen őseik földjétől. Ha úgy tetszik, legyenek bizonyos fokig lokálpatrióták, abban bízva, hogy az uniós agrártámogatási rendszer keretében a jövőben a jelenlegi agrárvállalkozások is növelni tudják a bérleti díjakat.

A helyzetüket az is nehezíti, hogy a helyi önkormányzatok hatáskörébe került földadó kérdésében szintén az agrárvállalkozások húzzák a rövidebbet, lévén, hogy a járásban van olyan település, ahol 1700 koronás hektáronkénti díjszabást határozott meg a képviselőtestület.

Ugyanakkor a gazdálkodásban egyre nehezebb feltételek mellett lehet csak érvényesülni. Noha egyes agrártermékek árai tavaly már jelentős növekedést értek el, az ágazati beszállítók erre azonnal a bemeneti árak emelésével reagáltak, így a gabonafélékből szerzett többletjövedelmet idén már a megnövelt vetőmag-, műtrágya- és vegyszerárak fel is emésztik. Ismeretes az is, hogy a sertéstenyésztés huzamosabb ideje ráfizetéses, a termelők a jelenlegi értékesítési árakban még az állatok tartására fordított közvetlen költségeiket sem kapják vissza, így az állományokat még fenntartó gazdaságok is csak halmozzák a veszteséget. Ennek alapján érthető, hogy a járásban is egyre több gazdaságban hagynak fel a sertéstartással.

A növénytermesztésben a dunaszerdahelyi cukorgyár felszámolásával és a cukorrépa-termesztés megszűntével a térség termelőinek a vetésforgó átalakításával is meg kell küzdeniük. A répatermesztésről való lemondásért kapnak ugyan pénzbeli kárpótlást, de a vetésforgóban keletkezett űrt mindenképpen be kell tölteniük, hiszen a termőföldek természetes megújulási folyamatában a gabonafélék termesztésének túlsúlya mellett a takarmánynövények és az ipari növények besorolásával lehet természetes módon szabályozni a talajok életképességét, a különböző károkozóktól való megszabadítását. Jelenleg a gazdálkodók kényszerpályára kerültek, hiszen a gabonafélék növekvő ára eleve arra ösztönzik őket, hogy minél nagyobb területen termesszék azokat, miközben nem mindenütt tudatosítják a monokultúrás termesztés veszélyeit. Ennek figyelmeztető jelei főleg a kukoricát támadó különböző veszélyes károkozók megjelenésével – ami komoly károkkal is járt – már tavaly megjelentek.

Patasi Ilona szerint az ágazatban tevékenykedő gazdálkodókra az említetteken kívül további nehézségek is várnak, hiszen az ágazati felmérések, az uniós kölcsönös megfelelés (cross compliance) elveinek betartása és azok ellenőrzése feltehetően további problémákat, súrlódásokat okoz. A regionális igazgató úgy véli, nagy a veszélye annak, hogy a támogatást igénybe vevő gazdálkodók egy része nincs teljesen tisztában, mit takar az említett fogalom, nem tudják milyen feltételeknek kell megfelelniük, milyen nyilvántartást kell vezetniük, hogy a későbbi ellenőrzések során ne kerüljenek kényszerhelyzetbe, hiszen az említett ún. keresztellenőrzés elveinek megszegése a támogatások csökkentésével, megvonásával és az igénylési lehetőségből való kizárással is járhat. (sz)