Nem jellemző a nagyüzem

Az SZK Fajtanemesítő Intézete (ŠPU SR) nemrégiben tette közzé a 2004-2005-ös gazdasági év húsmarhatenyésztési eredményeit. Sorrendben immár ez a hetedik publikáció, amely komplex módon értékeli a húsmarhatenyésztés színvonalát az adott gazdasági évben a Szlovák Húsmarhafajta Tenyésztők Egyesületének (Zväz chovateľov mäsového dobytka na Slovensku - ZCHMD) módszertani útmutatása alapján.

Az eredmények számszerű ismertetésén túl a hagyományoknak megfelelően, grafikonok, ismeretbővítő szakmai publikációk, és számos fénykép teszi élvezetessé ezt az évkönyvet. Az előszót Haško Mojmír mérnök, az intézet igazgatója írta. A húsmarhafajták bemutatása fejezetben Štefan Ryba, az intézet haszonellenőrzési osztályának vezetője a Blonde d‘Aquitaine francia eredetű fajtáról közöl értékes információkat. A Juraj Kožuch mérnökkel készült beszélgetésből megtudhatjuk, miként került elosztásra a Szlovákiának megítélt 26055 dajkatehén-kvóta. Egy másik írásban Poláček Jozef, a ZCHMD ügyvezető igazgatója és Ján Hranka, a ZCHMD elnöke adnak tájékoztatást a húsmarhatenyésztés aktuális helyzetéről. Ezt követően a húsmarhatenyésztés értékmérő tulajdonságainak gazdasági mérlegelésével foglalkoznak Emil Krupa és társai. A szakcikkek sorozatát az intézet nagytapolcsányi regionális központjának tevékenységét bemutató írás zárja. Természetesen az évkönyvben a fajtanemesítő intézettel való kapcsolattartáshoz szükséges címek és adatok is megtalálhatók.

Szlovákiában jelenleg 28 tenyészet foglalkozik tisztavérű húsmarhafajták tenyésztésével, ugyanakkor 429 farmon tenyésztenek különböző vérarányú húsmarha fajtájú dajkateheneket, így összesen 457 regisztrált farmon találhatók húsmarhák. A farmok 21,5 %-án 10 tehénnél kisebb létszámú az állomány. Az állományok 30,4 százalékában a tehenek létszáma tíz és harminc közötti, tehát a húsmarha farmok 51,9 %-án harminctól kevesebb tehén van. Ebből is látható, hogy ma a szlovákiai húsmarhatenyésztésre nem a nagyüzemi forma a jellemző, hanem azokra a területekre összpontosul, ahol az extenzív tartásmód a meghatározó, és más állatfajok tartásához a feltételek nem adottak.

A tisztavérű húsmarfajták eredményeit bemutató fejezetből kiderül, hogy az értékelt esztendőben összesen 1971 fajtatiszta borjú született (917 üsző- és 1054 bikaborjú), ebből a legtöbb a charolais fajta borjú 1035 (513 üsző- és 522 bikaborjú) ez 52,5 %, ezt a limousin fajta követi 462 született borjúval (179 üsző- és 283 bikaborjú) ez pedig 23,4 %. E két fajta kiteszi az összes borjúszületés 75,9 %-át. A többi fajta osztozik a maradék 24,1 %-on (Hereford, Blonde d_Aquitaine, Aberdeen Angus és a szarvatlan szimentáli).

A keresztezett állományokban 38590 borjú született (16442 üsző- és 22148 bikaborjú). Az apa fajtáját figyelembe véve a legtöbb borjú (15644) szlovák tarka eredetű ez 40,5 %. Ezt követik a charolais apaságú borjak (9361) ami 24,26 %, majd a limousine (6123 – 15,9 %). E három fajtától származik a keresztezett állományokban született borjak 80,7%-a.

Az adatok a húsmarhatenyésztési-ágazat folyamatos számbeli, illetve szakmai fejlődését mutatják, melyek aprólékos ismertetésére nincs mód e cikk keretén belül, nem is ez a cél. Akit a téma érdekel, az ŠPU SR regionális központjaiban beszerezheti az évkönyvet, amit egyébként a tenyésztők ingyenesen megkaptak.

A kiadvány szerkesztői az aktív tenyésztők, a tudományos kutatók és az utókor számára hiteles publikációt állítottak össze. A húsmarhatenyésztői kedv fenntartása érdekében most már csak arra lenne szükség, hogy a tenyésztők a szakmai elismerés mellett mihamarabb megkapják számláikra a beígért állami támogatást is.

A szerző a Szlovákiai Húsmarhatenyésztők Szövetségének alelnöke