Nem akar feleségül venni...

Minek ehhez papír?

De neked valószínűleg fontos a biztonság, és annak a tudatosítása, hogy elszántad magad: együtt élitek le életeteket, és vállalod mindazt a jót, rosszat, ami ezután következhet. Hogy meddig érdemes várnod, mikor kell már továbblépni, és új, megbízható, komoly kapcsolatot kezdeni – ezek nem könnyű kérdések.

Karrierépítő férfiak

Erre a problémára nehéz bevált receptet ajánlani. Fontos kérdés például a férfi kora: ifjan, a karrierépítés első fokait járva, az anyagi függetlenségért küzdve új távlatok nyílnak az ember életében. Megérinti a függetlenség, a szabadság szele, melynek kívánatos ízét csak ekkor kezdi érezni, és távolról elkerül minden olyan helyzetet, így a házasságot is, mely kötöttséggel, felelősségvállalással, bizonyos fokú önfeláldozással járhat. Ilyenkor leginkább csak felszínes kapcsolatokat alakít ki. A jövőkép nélküli, sokszor rövid távú kapcsolatok időszaka ez. Aztán, mikor a teremtés koronája már kiélhette ifjúkori hódító ambícióit, általában úgy 28–35 éves korára rájön, igazi boldogságot a család, a párkapcsolat melegében találhat. 35–40 éves kor után az esély már csökken, és az átlagos férfiak esetében, már majdnem valószínűtlenné válik, hogy családot alapít.

Gátló tényezők

Nem minden férfi érik a fent leírtak szerint, és más tényezők is akadályozhatják, hogy a nő által várt lépést megtegye. Gátló tényező lehet például, ha szülei elváltak. Ez a negatív családmodell visszariaszthatja, fél, ugyanabba a hibába esne, mint ősei.

A leggyakoribb hiba, melybe egy nő beleeshet, az, hogy 25 évesen, mikor már érettnek érzi magát a házasságra, azt gondolja, a mellette levő férfi is ugyanezt érzi. Az ilyen kapcsolatoknak nemegyszer szakítás a vége, hiszen, ha ugyanennyi idős a férfi is, akkor még minden valószínűség szerint éretlen erre. Persze, kivétel ez alól a szabály alól is van: például diákkori szerelmek, melyek, igaz ritkán, de korai házasságkötéssel végződhetnek.

Férfiak a házasság határán

A férfiak legtöbbször akkor szánják rá magukat erre a lépésre, mikor már elegük lett az éjszakai haverokból, egyéjszakás kalandokból. Rádöbbennek, ha nem figyelnek a mellettük lévő nőre, lehet, hogy elszalasztják azt a társat, akire szükségük van. Az otthon melege fontosabbá válik, mint a kocsmai átmulatott éjszakák, inkább választanak egy nyugalmas, otthonülős, tévénézős programot szombat estére, mint hogy elmenjenek egy sörre a haverokkal. Akár a nőknek, a férfiaknak is ketyeg a biológiai órájuk, előbb-utóbb ők is fontosnak érzik, hogy gyermekük legyen, és apává váljanak. ĺgy általában, mikor az anyagi egyensúlyt már sikerül megteremteniük, biztossá válik, hogy képesek fenntartani egy családot, és kiélhették az ifjúkor mozgalmas, kalandos éveit, rászánják magukat a nagy lépésre.

Amit megtehetsz

Ha úgy gondolod, párod már érett a házasságra, régóta együtt vagytok, mégsem kéri már meg a kezed, mondd el, hogy te komolyabb kapcsolatot szeretnél, és gyereket. Adj neki pár hónapot, hogy eldöntse, téged szeretne-e élete párjának, gyermeke anyjának választani, ha ez alatt az idő alatt képtelen dönteni, akkor a legjobb, ha új kapcsolat után nézel. Ha igazán szeret, de fél a házasságtól, utánad megy, elérheted a célod. Ha nem, szabaddá válsz, megkeresheted azt a férfit, akivel leélheted majd az életed.

Ne taktikázz!

Tisztább ezeket a dolgokat nyíltan, őszintén megbeszélni, mint különféle praktikákkal befogni a férjjelöltet. Általában persze beválik a „Nem tudom, hogyan, de terhes maradtam” szöveg, de nem biztos, hogy hosszú távon is eredményre vezet. Nem önálló, beérő döntés, hanem külső körülmény kényszeríti ki ilyenkor az oly áhított házasságot, és ez később bizony gyakran vezethet szemrehányásokhoz, veszekedésekhez. Ha időt, levegőt adunk neki, hogy ebben a fontos kérdésben egyedül döntsön, több esélyünk van. Érett, felelős gondolkodású társunk magától ébred rá, fontosak vagyunk annyira az életében, hogy összekösse velünk az életét. (o-o)