Nagy falak, demarkációs vonalak

Az ilyesfajta védelmi falnak számos „elődje” van a történelemben, kezdve a kínai nagy fallal, amelyet Krisztus előtt a III. században teljesítettek ki: ez 2700 kilométer hosszúságú, az elágazásokkal együtt pedig 5000 kilométer, általában 8 méter magas és 6-7 méter széles. Több alkalommal is megerősítették, és a Ming-dinasztia idején, amely a XIV-XVII. század között uralkodott, újjáépítették. Az volt a feladata, hogy védje Kína északi határát a közép-ázsiai sztyeppékről érkező nomád népekkel szemben.

Hadrianus fala, amelyet Krisztus után 122 és 127 között építettek, az ĺr-tengertől az Északi-tengerig védte a római birodalom határait a barbár invázióktól három évszázadon át. Árkok vették körül, számos erődítmény, kaszárnya, átfogó katonai infrastruktúra oltalmazta.

A Maginot-vonal 140 kilométer hosszú volt, az 1930-as években építették Franciaország északnyugati határain, és az volt a feladata, hogy megvédje az országot egy német támadástól. Ez a védmű azonban nem terjedt ki a belga–francia határra, így nem lehetett hatásos, és 1940 májusában a német hadsereg nyugat felől megkerülte, majd térdre kényszerítette Franciaországot.

Az Atlanti Fal, a Norvégiától Franciaországig terjedő német védvonal blockhaus-erősségekből állt. 1941 és 1944 között épült, és mint ismeretes, nem tudta megakadályozni a szövetséges erők 1944. júniusi partra szállását.

1961 augusztusában húzták fel a berlini falat, amely az NDK-t az NSZK-tól, a nyugati világot a szovjet tábortól választotta el, és kettéosztotta Berlint. Tizenkét kilométer hosszúságban betonelemekből rakták össze, 137 kilométer hosszúságban szögesdrót alkotta, és az idők során folyamatosan erősítették. 1989. november 9-én „leomlott”, megszűnt funkciója, azóta lebontották. Cipruson a „zöld vonal” választja el 1974 óta a görög cipriótákat a sziget török lakosságától – Nicosia fővárosban egy fal formájában. Ez a demarkációs vonal mintegy 180 kilométer hosszú, és keletről nyugatra nyúlva két szektorra osztja a szigetet.

Belfast, Észak-ĺrország központja a hetvenes évek óta a „békevonal” révén oszlik két részre. A magas beton-, fém- és szögesdrótépítmény a város katolikus lakosságát választja el a protestánsoktól.

A nyolcvanas évek elejétől Marokkó Nyugat-Szaharában több védelmi falat épített a Polisario betörései ellen. A két-három méter magas, kő- és homoképítmény 2300 kilométer hosszúságú. Az utóbbi évek fokozódó illegális bevándorlása ellen védekezve Mexikó és az Egyesült Államok között több palánkot és elektronikus védőrendszert építettek. Tijuana városában például egy 2-2,5 méter magas áthatolhatatlan fémfal emelkedik, amelyet kettős cementfal erősít meg. A szektort 24 órás felügyelet alatt tartja kétezer gépjárműves vagy lovas őr.

Végül magán a Közel-Keleten már létezik a Ciszjordánia peremén tervezett védműhöz hasonló rendszer: Izrael, illetve Jordánia, Libanon és Szíria között.