A lemosó permetezés különleges szerepe

Egy öregebb gyümölcsösben vagy szőlőben nehezebb megszabadulni az oda betelepedett károsítóktól, mint amilyenek a kabócák, cserebogárpajor vagy a pajzstetvek. Számos olyan, növényvédelmi szempontból jelentős élőlény talál kedvező életfeltételeket egy ültetvényben, amely egyéves kultúrában kevésbé veszélyes. 

A lemosó permetezés egy nagyon régi művelet, már akkor használták, amikor a növényvédelem fogalma sem mindenkiben tudatosult, vagyis még az 1900-as évek elején. Tudták, hogy alapvetően jobb hatásfokú számos károsító elleni védekezés technológiája, ha lemosó permetezéssel alapozzuk meg az évjáratot. Mostanság ez még érvényesebb, hisz számos vegyszert betiltottak. Pedig a vegyszerek miatt feledkeztünk el a lemosásról. 

A lemosó permetezés fogalom nagyon helyénvaló, mert csak lemosásszerű kivitelezéssel lehet kellően eredményes a beavatkozás. Hatásmódot tekintve fizikai hatású (fojtó), vagy általános biokémiai hatású anyagokat használunk. Ezek csak akkor eléggé kíméletesek, ha a kultúrnövény érzékeny részeit (hajtás, levél, virágbimbó stb.) nem érintik, viszont a fás részek felületén (kéregrepedésekben, rügyalapnál, gyümölcsmúmiákban) megbúvó károsítókat elérik, sőt bőségesen átáztatják. A bőséges folyadékmennyiség szükségessége nem hangsúlyozható eléggé, mert minél rejtettebb helyen bújnak meg a károsítók áttelelő alakjai, annál nagyobb eséllyel tudnak sikeresen áttelelni. Ezért a gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy jobb a viszonylag hígabb, de valóban áztatásszerű kezelés hatása, mint a koncentráltabb, de súlyos fedési hiányosságokkal végzett kezelés. A kontakthatás a szó legszorosabb értelmében vehető, hiszen amit nem ér el és nem nedvesít be a permetlé, az biztosan túléli a kezelést. 

Tudatosítanunk kell, hogy a lemosás merőben más, mint egy hétköznapi permetezés. A lemosó permetezés a nagy szer- és vízigénye, lassú műveleti ideje miatt sosem volt egyszerű és olcsó beavatkozás. Így eljött egy olyan időszak, amikor a szintetikus, nagy hatású permetezőszerekkel a vegetációban kisebb költséggel, egyszerűbben, gyorsabban is lehetett már védekezni a károsítók ellen. Emiatt a lemosó permetezés kiszorult az üzemi ültetvények nagy részéből, és csak a házikert-tulajdonosok és hobbikertészek „hóbortja” maradt, és így ők jártak jól. A házikerti lemosó permetezés azért sikeres, mert irányított szórófejtartással, irányított permetfüggönnyel eredményesebben lehet minden szükséges felületet kellően átnedvesíteni.

Hatásspektrum, hatásmód

A lemosó permetezésnél használt anyagok széles hatásspektruma és (fizikai, illetve alapvető anyagcsere-folyamatokat zavaró biokémiai) hatásmódja a rezisztenciamenedzsment szempontjából sem elhanyagolható, de az elmúlt ötven év folyamatos növényvédőszer-fejlesztései miatt a kihasználására nem volt nagy szükség. Nem így manapság, amikor a vegyi hatóanyagok egész hatásmechanizmus-csoportjai tűnnek el az unióban évről évre. A pótlásuk nélkül az új kártevők megjelenése, valamint az ismert kártevők rezisztens törzseinek kifejlődése egyre fokozódó problémák elé állítja a termelőket. Vannak növénykultúrák, amelyek termőterülete látványosan csökken a károsítók elleni védekezési lehetőségek hiánya miatt. A lemosó permetezést máskor, mással és máshogyan kell végezni, mint a tenyészidőben szokásos, tehát egészen más hozzáállásra van szükség.

A totális hatás elérésére korábban kétféle módon lehetett törekedni: az egyik a totális hatású, nem szelektív anyagokkal (ma már nem használható kátrányolaj, később nitrofenolok), illetve nem totális hatású anyagok emelt dózisaival és alkalmazásmódjával (ásványi olaj – Vektafid és növényolaj-származékok – PlanTonic, réz, kén).

www.biotomal.sk